Szinyei és a hazai táj.

A hazai táj felfedezése Szinyei Merse Pál, Mészöly Géza és Spányi Béla festészetében.


Városi Képtár - Deák Gyűjtemény (Székesfehérvár, Oskola utca 10.)


2009. szeptember 19 - 2010. január 4.

A kiállításról
A Magyar Nemzeti Galéria, több megyei, városi múzeum és műgyűjtő féltett kincseiből állt össze ez a válogatás, amely több mint negyven - eddig a közönség által keveset látott - eredeti alkotáson keresztül mutatja be a 19. század magyar művészeinek viszonyát a természethez.

A kiállítás műtárgyait az alábbi gyűjtemények anyagából kölcsönöztük:
Magyar Nemzeti Galéria (Budapest), Szent István Király Múzeum (Székesfehérvár), BTM Fővárosi Képtár (Budapest), Herman Ottó Múzeum (Miskolc), Móra Ferenc Múzeum (Szeged), Nógrád Megyei Múzeumok Kubinyi Ferenc Múzeuma (Szécsény), Xantus János Múzeum (Győr), Antal Péter Gyűjtemény (Debrecen), Kovács Gábor Gyűjtemény (Budapest), valamint több más hazai magángyűjtemény
Külön köszönet: a Kieselbach Galéria és Aukciósház valamint a Virág Judit Galéria és Aukciósház kölcsönzésben nyújtott segítségéért

A tárlat az intézmény és a Bübali Kft. több éves sikeres együttműködésének újabb állomása.
Korábbi közös munkánk eredményeként 2007-ben Dalí grafikákat, 2008-ban a Munkácsy képek Amerikából című kiállítást láthatta Székesfehérvár közönsége.
A szervezők most is mindent megtesznek, hogy a látogatók élményekkel telve és friss ismeretekkel gyarapodva távozzanak a tárlatról.

A Városi Képtár kiadásában megjelent a SZINYEI és a hazai táj kiállításhoz kapcsolódó katalógus.
A kiadvány 40 oldalon mutatja be a kiállító művészek (Szinyei Merse Pál, Mészöly Géza, Spányi Béla és a Markó család) életrajzát, valamint a kiállításon szereplő műveik reprodukcióit.
Megvásárolható a kiállítás helyszínén.
Ára: 650 Ft.

Szolgáltatások, külön térítés nélkül:
Több korosztály számára készült foglalkoztató-füzet, honlapról előzetesen letölthető, illetve a helyszínen kapható.
általános iskolás pdf
általános iskolás zip
középiskolás pdf
középiskolás zip
A kiállításban folyamatosan megtekinthető Lakatos Iván filmrendező Szinyei Merse Pál munkásságát bemutató filmje.


Szolgáltatások térítés ellenében:
Szakmai tárlatvezetés (minimum tízfős csoport esetén) 300 Ft/fő
letölthető wordben doc formátumban
Játékos foglalkozás (ajánlott nagycsoportostól hatodik osztályos korig) 300 Ft/fő
Cégek, szervezetek részére vállaljuk zártkörű művészeti, vagy csapatépítő rendezvények megszervezését. (Külön szerződés alapján.)

Támogatók
Székesfehérvár Megyei Jogú Város,
Nemzeti Kulturális Alapprogram

Programok, rendezvények a kiállításban (belépőjeggyel, külön térítés nélkül látogathatók)
Szeptember 18. 17 óra Szakmai megnyitót tart Szinyei Merse Anna művészettörténész
Szeptember 24. 18 óra Magyar tájfestők a XIX. században, vetítettképes művészettörténeti előadás, előadó Bellák Gábor művészettörténész
Október 5. 9-17 óráig Esélyegyenlőségi nap. Az Esélyek Házával közös rendezésben, óránkénti tárlatvezetésekkel
Október 8. 18 óra Magyar táj a XIX. század végi magyar írók, költők műveiben. Szerkesztett irodalmi műsor, felolvas Juhász Illés színművész - a Múzeumok Őszi Fesztiválja országos rendezvény keretében
Október 10. 10-13 óráig Nagy rajzolás, országos akció a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében
November 5. 18 óra A XIX. század emberének természetszemlélete, tudománytörténeti előadás, előadó dr. habil Izsák Éva földrajztudós, szociológus, ELTE
November 19. 18 óra Magyar tájképek a XIX. század fotó-történetében, vetítettképes előadás, előadó Farkas Zsuzsanna
November 29, december 6, 13, 20. fél háromtól tárlatvezetések az adventi koncertek előtt.

Belépőjegy árak:
Felnőtt egyéni 1.500,- Ft.
felnőtt csoportos (10 főtől) 1.200,- Ft.
diák, nyugdíjas 800,- Ft.
diák, nyugdíjas csoportos 600,- Ft.
Családi jegy: 2 felnőtt és 2, illetve több gyermek 3.000,- Ft.
Az Egyházmegyei Múzeummal közös jegy, amely az Üdvösség történetei című kiállításra is érvényes: felnőtt 2.000,- Ft, diák, nyugdíjas 1.150,- Ft.
Hat éves kor alatt és 80 éves kor fölött a belépés ingyenes!

Nyitva tartás: hétfő kivételével naponta október 31-ig 10-18, november 1-jétől 9-17 óráig

Csoportok előzetes bejelentkezése szükséges a e-mail címen vagy telefonon a 22/329-431-es számon.

A kiállítás szervezői: a BÜBALI Kft és a Városi Képtár - Deák Gyűjtemény, melynek fenntartója Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata.

Szeretettel várjuk a kiállításon és a kapcsolódó programokon!

A tájképfestészetről
A hellenizmus korától (i. e. 4. század) divatban volt a szobák belső falainak tájábrázolással való díszítése. Az újkor első önálló tájképeit táblaképeken, körülbelül ötszáz éve festették: Giorgone Velencében a bukolikus idill képét, Altdorfer Regensburgban a vadregényes táj és Patinier az úgynevezett világtáj képét. A műfaj létrejötte a modern értelemben vett műgyűjtés hőskorára esik, oka és okozója a gyűjtés fellendülésének, főként a polgárosodó Németalföldön.
A magyar művészet történetében, a 19. században az alkotóink először az idegen (főként itáliai) tájak bemutatását, megfestését tekintették céljuknak, majd a század utolsó harmadában a közvetlen környezetük először idilli, majd realista-naturalista ábrázolására tették a hangsúlyt.
E tények mind együtt indokolták, hogy itt és most, olyan kiállítást rendezzünk, ahol a székesfehérvári Városi Képtár 1770 körül, késő-barokk stílusban, tájábrázolással díszített szobájából indulva - Markó Károly és gyermekei egy-egy képe segítségével a 19. század első felén átvezetve - eljussunk Szinyei egyedülálló, a korral szinkronban levő művészetéig. Szinyei mellett pedig a közvetlen környezetünk (Bodajk, Balaton, Velencei-tó vagy Alcsut) tájait megfestő két jeles művész: Mészöly Géza és Spányi Béla alkotásain át vegyük észre a természetet, annak jelenségeit, hangulatait, részleteit. Merüljünk el a természet és festészet találkozásának csodájában.
Ezen kiállítással - a kortárs alkotókra és gyűjtőkre gondolva - támogassuk a festészet és a tájkép műfajának, valamint a mecenatúrának és a műgyűjtésnek reneszánszát közvetlen környezetünkben.

Kiállított művek:
SZINYEI MERSE Pál: A Vezuv kitörése, 1863., vászon, olaj, 63,5 x 87,5 cm; magántulajdon
SZINYEI MERSE Pál: Fák viharos tájban, 1869., vászon, olaj, 97 x 73,5 cm; Antal Péter Gyűjtemény
SZINYEI MERSE Pál: Mályvák, 1868-69., lemezpapír, olaj, 20,5 x 16 cm; BTM Fővárosi Képtár tulajdona
SZINYEI MERSE Pál: Vadgesztenyefa tanulmány, 1869., karton, olaj, 60,8 x 45,7 cm; kölcsön a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből
SZINYEI MERSE Pál: Tourbillon, 1873., lemezpapír, olaj, 40 x 32,5 cm; magántulajdon
SZINYEI MERSE Pál: A tavasz ébredése, 1878., fa, olaj, 21 x 18 cm; kölcsön a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből
SZINYEI MERSE Pál: Patakpart (Táj patakkal), 1883., vászon, olaj; 37 x 57 cm; magántulajdon
SZINYEI MERSE Pál: Patak, 1883-1894., vászon, olaj, 37,5 x 56,5 cm; magángyűjtemény
SZINYEI MERSE Pál: Almavirág, 1894 körül, vászon, olaj, 33,8 x 27 cm; a győri Xantus János Múzeum tulajdona
SZINYEI MERSE Pál: Horgász (Courbet tréfa), 1896., vászon, olaj; 39 x 31 cm; Antal Péter Gyűjtemény
SZINYEI MERSE Pál: Ősszel, 1900., vászon, olaj; 76,5 x 60,5 cm; kölcsön a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből
SZINYEI MERSE Pál: Téli táj, 1901., vászon, olaj, 105 x 128,5 cm; kölcsön a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből
SZINYEI MERSE Pál: Virágzó almafák, 1902., vászon, olaj; 50 x 65 cm; Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet Kubinyi Ferenc Múzeuma
SZINYEI MERSE Pál: Gesztenyefa, 1907., vászon, olaj, 105 x 121,5 cm; kölcsön a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből
SZINYEI MERSE Pál: Mező, 1909., vászon, olaj, 60 x 70 cm; a miskolci Herman Ottó Múzeum tulajdona
SZINYEI MERSE Pál: Kilátás Fonyódról, 1916-1917., vászon, olaj, 68 x 82 cm; kölcsön a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből
SZINYEI MERSE Pál: Kis tájkép (Mező), é.n., vászon, olaj; 27,5 x 34 cm; Antal Péter Gyűjtemény
SZINYEI MERSE Pál: Kora tavasz, é.n., vászon, olaj, 44,5 x 72 cm; magántulajdon
SZINYEI MERSE Pál: Kőasztal (Madárdal), é.n., vászon, olaj; 73 x 58,2 cm; a szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdona
SZINYEI MERSE Pál: Pipacsos mezőn, é.n., vászon, olaj, tempera, 115 x 145 cm; magántulajdon
MÉSZÖLY Géza: Ramsaui táj, 1869., vászon, olaj; 32 x 41 cm; kölcsön a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből
MÉSZÖLY Géza: Árvizi jelenet (Velencei-tó), 1872., fa, olaj, 14,2 x 33,7 cm; kölcsön a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből
MÉSZÖLY Géza: Katángkórók, 1873., fa, olaj; 20 x 33,7 cm; kölcsön a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből
MÉSZÖLY Géza: Vízpart, 1879., fa, olaj, 39 x 77 cm; Kovács Gábor Gyűjtemény
MÉSZÖLY Géza: Tiszai halászbárkák, 1880 körül, fa, olaj; 30 x 64 cm; Kovács Gábor Gyűjtemény
MÉSZÖLY Géza: A forrás (Alcsúti részlet), 1880 körül, fa, olaj; 24,5 x 34 cm; kölcsön a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből
MÉSZÖLY Géza: Rőzsehordók, 1882., vászon, olaj; 80,5 x 65,5 cm; Kovács Gábor Gyűjtemény
MÉSZÖLY Géza: Patak mellett, 1883-1885 körül, fa, olaj; 33,5 x 24,5 cm; kölcsön a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből
MÉSZÖLY Géza: Fürdőház a Balatonon, 1885., vászon, olaj, 33 x 59 cm; a miskolci Herman Ottó Múzeum tulajdona
MÉSZÖLY Géza: Duna partján, 1880-as évek, vászon, olaj; 24,7 x 49,3 cm; kölcsön a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből
MÉSZÖLY Géza (?): Csónakosok a nádas szélén, é.n., vászon, olaj; 42,5 x 61 cm; kölcsön a székesfehérvári Szent István Király Múzeum gyűjteményéből
MÉSZÖLY Géza: Erdőrészlet, é.n., vászon, olaj, 39 x 23 cm; kölcsön a székesfehérvári Szent István Király Múzeum gyűjteményéből
MÉSZÖLY Géza: Homokos domboldal, é.n., vászon, olaj; 38 x 55 cm; kölcsön a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből
MÉSZÖLY Géza: Nádas kacsákkal, é.n., fa, olaj, 13,9 x 17,9 cm; kölcsön a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből
MÉSZÖLY Géza: Patak malommal, é.n., fa, olaj; 24 x 17,8 cm; kölcsön a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből
SPÁNYI Béla: Mocsaras táj, 1887., vászon, olaj; 65 x 50,5 cm; kölcsön a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből
SPÁNYI Béla: Őszi táj, 1897., vászon, olaj, 65 x 72 cm; kölcsön a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből
SPÁNYI Béla: Jajce vára, é.n., vászon, olaj, 42,5 x 62,5 cm; kölcsön a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből
SPÁNYI Béla: Faluvége, é.n., vászon, olaj; 85,5 x 95,5 cm; a székesfehérvári Szent István Király Múzeum gyűjteményéből
MARKÓ Károly: Íno és Melikertész a tengerbe zuhan, 1830 körül, vászon, olaj, 28 x 40 cm; Kovács Gábor Gyűjtemény
ifj. MARKÓ Károly: Itáliai táj, 1854., vászon, olaj; 39,5 x 50 cm; Kovács Gábor Gyűjtemény
MARKÓ Ferenc: Déli pihenő, 1869., vászon, olaj; 22 x 26 cm; Kovács Gábor Gyűjtemény
MARKÓ András: Sziklás tengerparti táj, 1893., vászon, olaj, 80 x 132 cm; Kovács Gábor Gyűjtemény

Szinyei Merse Pál
[Szinyeújfalu (Felső-Magyarország), 1845. július 4. - Jernye, 1920. február 2.]

Édesapja Szinyei Merse Félix (1816-1875) Kassán jogi végzettséget szerzett nemes ember, aki országgyűlési követként, alispánként és főispánként is dolgozott, édesanyja Jekelfalussy Valéria (1826-1880) művészetkedvelő és élénk társadalmi életet élő asszony. A festő a család nyolc gyermeke közül harmadikként született.
Alsóbb iskoláit Eperjesen és Nagyváradon végezte. Középiskolai festőtanára Mezey Lajos, kinek biztatására kezdett el festészettel foglalkozni.
1864 áprilisától a Müncheni Akadémián tanult, tanárai A. Strahuber, H. Anschütz, 1866-tól Wagner Sándor, 1867-69 októberéig K. Piloty.
A kor kedvelt és legfontosabb műfaja a reprezentatív történeti festészet. Bár az akadémiai képzés is erre irányult, Szinyei ilyen témájú kompozíciók festésével nem próbálkozott. Néhány mitológiai kompozíciót tervezett( pl. Faun, A tavasz ébredése). Ezek megfestésével közelebb került keresett céljához, a természetábrázoláshoz. Saját kedvtelésére apró táj-kivágatokat festett, mellyel rátalált legfontosabb mondanivalójára: az ember és a természet harmonikus együttélését kifejező témavilágra. 1868-70 a témában festett, mesterien kidolgozott és komponált képét - Anya és gyermekei I. - címmel amerikai gyűjtő vette meg, így a hazai és európai közönség számára sokáig ismeretlen maradt.
1870-71-ben a francia-német háború kitörése, és édesapja főispáni kinevezése miatt nem utazott vissza Münchenbe. Jernyén, a család birtokán élt. Családi portrékat, oltárképet és egy természettanulmányt festett.
1872-73-ban Münchenbe visszatérve megfestette főművét, a Majálist.
1874-ben hazatérve megnősült. Feleségéről - Probstner Zsófiáról - készített képe Lilaruhás nő címmel vált ismertté. A komplementer színekre alapozva megfestett, tájba helyezett portré kolorisztikus lehetőségei továbbra is foglalkoztatták.
1882-ben festett Pacsirta című képe kedvezőtlen fogadtatása után tíz évre abbahagyta a festést és csak 1894-ben kezdte újra. Az Ezredéves Kiállítás, majd a millennium évében megrendezett egyéni kiállítás teljes sikert hozott számára. Az ünnepségekre összesereglett, külföldi tanulmányaikról hazatérő, törekvő fiatal festők lelkesen fedezték fel mesterüknek. Szinyei újra bekapcsolódott a művészeti életbe.
1897-ben országgyűlési képviselővé választották, küzdött a hazai művészképzés modernizálódásáért.
1905-1920-ig, február 2-án bekövetkezett haláláig, a Budapesti Képzőművészeti Főiskola igazgatója volt.
Utolsó naturalista-realista korszakában főként tájábrázolása tömörebbé, szerkezetessé vált.
Életművét - a lehető legteljesebben - dédunokája, Szinyei Merse Anna művészettörténész dolgozta fel könyvekben, kiállításokon.

Mészöly Géza
[Sárbogárd, 1844. május 18. - Jobbágyi, 1887. november 11.]

Édesapja Mészöly Imre, középnemesi családból származó vármegyei hivatalnok, édesanyja Kenessey Johanna.
Középiskolai tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban végezte, rajztanára Kallós Kálmán volt.
Budapesti jogász hallgatóként a Nemzeti Múzeumban kiállított festményeket másolta kedvtelésből. Ligeti Antal - a képtár őre-ként dolgozó - festőművész felismerve tehetségét, pártfogásába vette.
1869-ben állami ösztöndíjjal a Bécsi Akadémiára került, ahol 1871-ig tájképfestészeti osztályát látogatta.
1872-ben műtermet nyitott Münchenben és 1877-ig felváltva élt Németországban, illetve Magyarországon, édesanyjánál Székesfehérváron. Művei - főként a magyar tájat ábrázoló alkotásai - rendkívül keresettek voltak. Megrendelői sorba álltak alkotásaiért. Itthon állami megrendelést is kapott.
1872-ben Telepy Károly megbízásából megszervezte a Országos Képzőművészeti Társulat székesfehérvári kiállítását, ahol Székely, Than, Orlai Petrich, Brodszky és mások képei mellett szerényen egy rajzzal szerepelt.
1877-ben Münchenből hazaköltözve Székesfehérváron telepedett le, 1878-ban tevékeny részt vállalt a Zichy Jenő gróf által kezdeményezett Fehérvári Országos Kiállítás szervezésében. Beválasztották a "Közművelődési tárgyak, tanszerek és szépművészet" részét, valamint a megnyitó ünnepélyt rendező bizottságába.
1882-ben hosszabb időt töltött Párizsban.
1883-ban megnősült, felesége Posztaczky Róza, egy Jobbágyon élő nagybirtokos lánya.
1884 novemberében - élénkebb művészeti életre vágyva - Székesfehérvárról Pestre költöztek.
1885-ben kinevezték a Fővárosi Női Festőiskola tájkép és csendéletfestészet tanárává, az iskola másik tanára Lotz Károly volt. Lírai hangvételű, aprólékos műgonddal megfestett alkotásaiban - csakúgy, mint életében - a csend és a nyugalom szépségét kereste. Balatoni, vagy folyóparti tájakat, halászokat gyakran festett. Tájba helyezett alakjai itt-ott kissé szomorkás, de idillikus hangulatot közvetítenek.
1887 novemberében, 44 éves korában tüdőbaj következtében hunyt el.
Műveit gyakran a barbizoni mesterek és Corot festészetével rokonítják.

Spányi Béla
[Pest, 1852. március 19. - Budapest, 1914. június 12.]

A Mészöly Géza követőjének tartott festő Bécsben és Münchenben tanult, 1878-ban Szolnokra tért vissza, de innen később Bodajkra költözött. Bodajk számára állandó inspirációs forrássá vált
1887-88-ban ismét hosszabb időt töltött Münchenben.
1893-ban Őszi verőfény című képéért állami aranyéremmel tüntették ki.
Az épülő Országház étterme számára nagyméretű freskókat készített és részt vett a Feszty körkép megfestésében, ahol a háttérben megjelenő tájakat festette.
1905-ben gyűjteményes kiállítását rendezték meg a Műcsarnokban, a Vasárnapi Hírek című újságban megjelenő kritika az alábbiakat írta róla: "Képein a hangulat a fő. Az erdő mélyének magánya, az erdőszél csöndje, a vizes vidékek, mocsarak, parkok melankóliája, a reggeli vagy esteli szürkület, a tavasz üdesége, az ősz bús hervadása."

Id. Markó Károly
[Lőcse, 1791. szeptember 25. - Villa Appeggi (Itália), 1860. november 9.]

id. Markó Károly neve a magyar művészettörténetbe, mint a tájképfestészet megteremtője vonult be.
Korának semmilyen festészeti irányzata nem téríttette el, a maga által választott úttól. Művészete a 18. és 19. századi heroikus történelmi festészetére épült. Tájképei idilli hangulatú, klasszikus kultúrát megjelenítők.
Festészete akadémikus, összekötő szerepe volt a leíró tájképfestészet és a barbizoni iskola naturalista kifejezés módja közt.
id. Markó Károly a Felvidék egyik akkori szellemi központjában Lőcsén született. Fiatalon is festőnek készült, de pályája eleinte másképp alakult. Az 1800-as évek elején mérnöki tanulmányokat folytatott Pesten és Kolozsváron. Miután megszerezte diplomáját mérnökként Lublón és Rozsnyón dolgozott 1812-1818 közt.
Rozsnyón készítette első képeit, amelyek a híres bécsi festő, Joseph Fischer festményeinek másolatai voltak. Később is sok másolatot festett ismert festők műveiről. 1818-ban Pestre érkezett, ahol rajztudását akarta fejleszteni. 1822-ben Bécsbe utazik és a bécsi Akadémia tagja lett, ahol a történelmi és tájképfestészeti szakon tanult.
Bécsben megnősült, nyolc gyereke született. 1826-tól Kismartonban élt, majd 1830-tól az Esterházy birtokon. Továbbra is képeket másolt, műkereskedők megrendelésére.
Egyre ismertebb és keresettebb lett. Pártfogója egy bécsi bankár megbízásából hazatért és megfestette egyik leghíresebb képét a Visegrád (1826) címűt. Ez a kép a magyar tájképfestészet legelső darabja.
1832-ben Itáliai körutazást tett, járt Rómában, Firenzében, Velencében és Bolognában. 1838-ban megbetegedett, maláriás lett elhagyta Rómát és Pissába költözött, ott élt 1843-ig.
1843-1848 közt tovább utazik és Firenzében telepedett le. Ekkor már Európa hírű ismert festő volt.
Rendszeresen dolgozott arisztokraták megrendelésére. Híre eljutott Magyarországra is. 1848-ban ismét költözik Appeggiben élt egészen 1860-ig haláláig. 1853-ban haza látogatott, ennek az útnak a hatására születettek, a Puszta és a Magyar alföldi táj gémeskúttal című festmények. 1840-ben kiállítást rendeztek műveiből, az első Pesti Műkiállításon. Még eben az évben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották. Művei megtalálhatok Ausztria, Csehország, Dánia, Magyarország, Németország, Olaszország, Szlovákia múzeumaiban.



Markó Károly, ifj.
(Pest, 1822. - Moszkva, 1891.)

Tájképfestő. Atyja, Markó Károly (1791-1860) tanítványa és követőjeként főleg Bécsben működött. Apja színvonalát azonban - jóllehet műveiket nemegyszer összetévesztik - sohasem érte el. Klasszicista képei mind festői ábrázolás, mind felfogás tekintetében túlhaladottak voltak már a maguk korában is. Eszményi táj, Az appennini hegyek c. műveit az MNG őrzi.



Markó András
(Bécs, 1824. - Viareggio, 1895.)

Tájképfestő. Atyja, Markó Károly (1791-1860) tanítványa, de gyenge tehetségű követője volt. Főként Bécsben dolgozott. Számos képe ma is apja műveként kerül forgalomba. Kecskepásztor, Jézus Pétert az egyház fejévé teszi, Vízhordó lányok című festményei az MNG tulajdonában vannak.



Markó Ferenc
(Kismarton, 1832. - Budapest, 1874.)

Tájképfestő. Markó Károly (1791-1860) fia, atyjának tanítványa és utánzója volt. 1853-tól Pesten élt. Számos tájképe van magántulajdonban és az MNG ben (Magyar táj, Eszményi táj, Cigány putri). Műveit gyakran összetévesztik apja munkáival.

plakát

szórólap

szórólap

molinó

• A megnyitó
• Katalógus

Szinyei és a hazai táj
megnyitotta Szinyei Merse Anna művészettörténész és
Brájer Éva Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkörmányzat Közgyülése Kulturális és Turisztikai Bizottságának elnöke
2009. szeptember 18-án, pénteken 17 órakor
közreműködött Drahos Béla fuvolán

Drahos Béla; Szinyei Merse Anna, Derecskei Andrea, Brájer Éva, Szűcs Erzsébet

Szinyei Merse Anna megnyitó szövege

Szinyei Merse Anna szakmai megnyitója

Derecskei Andrea

Brájer Éva megnyitó szövege

Drahos Béla előadása

Drahos Béla előadása

Drahos Béla előadása

Meghívó szabadegyetemi előadásra

Szeretettel meghívjuk a Városi Képtár - Deák Gyűjteménybe a Szinyei és a hazai táj című kiállításunkhoz kapcsolódó vetítettképes tudománytörténeti előadásunkra
Az előadás címe: A XIX. század emberének természetszemlélete
Előadó: Dr. habil Izsák Éva földrajztudós és szociológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Földrajz-, földtudományi Intézetének docense
Időpont: 2009. november 5. 18 óra
Helyszín: Székesfehérvár, Oskola u. 10.
Belépés: a kiállításra szóló belépőjeggyel,
illetve csak az előadásra felnőtteknek 600 Ft, tanároknak diákoknak 400 Ft-os belépővel

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

Név: Dr. habil Izsák Éva
Születési hely, idő: Miskolc, 1969. 06. 02.
Lakcím: Budapest, 1147 Telepes u. 105/a

Tanulmányok:
1983-1987: ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziuma
1987-1992: ELTE TTK biológia-földrajz szak
1992-1995: ELTE BTK szociológia szak
1993-1996: ELTE TTK Doktori Iskola földrajz/földtudományi program

Szakképzettség:
1992. okleveles biológia-földrajz szakos középiskolai tanár
1996. okleveles szociológus

Tudományos fokozat:
1998: PhD (földrajztudomány)

Tudományos cím:
2008. habilitáció (habilitált doktor - földtudomány) - ELTE

Nyelvismeret:
német "C" típusú középfokú állami nyelvvizsga
orosz alapfokú állami nyelvvizsga
angol haladó szint

Munkahelyek:
1992-1993: Budatest VII. ker. Polgármesteri Hivatal - szakreferens
1993-1996: ELTE TTK Doktori Iskola - PhD ösztöndíjas
1996-1999: ELTE TTK Regionális Földrajzi Tanszék - egyetemi tanársegéd
2000-2005: ELTE TTK Regionális Földrajzi Tanszék - egyetemi adjunktus
2005- ELTE TTK Földrajz-, földtudományi Intézet - egyetemi docens

Nemzetközi tanulmányutak, ösztöndíjak:
Ausztria 1994. Bécsi Egyetem - Európa Intézet ösztöndíja (1 hónap)
Nagy-Britannia 1996. London - tanulmányút (ELTE TTK Doktori Iskola) (2 hét)
Németország: 1997. Hamburgi Egyetem - ELTE Nemzetközi kapcsolat (1 hét)
1997. Freiburg - TEMPUS ösztöndíj (6 hét)
1998. Hamburgi Egyetem - ELTE Nemzetközi kapcsolat (10 nap)
1998. Lipcse, Földrajzi Intézet - DFG-MÖB ösztöndíj - (1 hónap)
1999. Lipcse, Földrajzi Intézet - DFG-MÖB ösztöndíj (1 hónap)
1999. Heidelberg, Ruprecht-Karls Universität - meghívás (10 nap)
1999. Hamburgi Egyetem - ELTE Nemzetközi Kapcsolatok (10 nap)
1999. Német Földrajzi Társaság 52. Kongresszus Hamburg (meghívás)
1999. Lipcsei Egyetem Földrajzi Intézet - Workshop (meghívás)
2000. Humboldt Universität zu Berlin - ELTE (10 nap)
2002. Humboldt Universität zu Berlin -ELTE (10 nap)
2003. Humboldt Universität zu Berlin - ELTE 10 nap
2004. Humboldt Universität zu Berlin - DAAD-MÖD német-magyar kutatócsere
2005: Humboldt Universität zu Berlin - DAAD-MÖD német-magyar kutatócsere
2006, 2007: Humboldt Universität zu Berlin - egyetemi graduális képzés,
"Stadtenwicklung von Budapest" c. kurzus (2 kredit) oktatásda
2009. Humboldt Universitat - ELTE: Nemzetközi Kapcsolatok - 10 nap

Hazai ösztöndíjak:
1999-2002 MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj
2002-2005 Békésy György Posztdoktori Ösztöndíj
2005-2008: MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj

Kutatási támogatások:
1995-1998. Ifjúsági OTKA (földtudomány) - kutatásvezető
1998-1999: DFG - MÖB német-magyar kutatócsere, Lipcsei Egyetem - résztvevő

1999-2002. Ifjúsági OTKA (földtudomány) - kutatásvezető
2000-2001 Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány "Osztrák - magyar közös múlt" szakalapítvány - kutatásvezető
2004-2005: DAAD-MÖB német-magyar kutatási támogatás - kutatásvezető
2008-2012 OTKA földtudomány - tag

Részvétel nemzetközi kutatásban:
1998-1999: DFG-MÖB: Lipcse-Budapest összehasonlító városkutatás - ösztöndíjas
2000: Karl Ruprecht Universität Heidelberg - Transformation in Hungary - résztvevő
2001: ILO-ELTE: A magyar átmenet vizsgálata - résztvevő
2004-2005: DAAD-MÖB német-magyar kutatócsere: Berlin-Budapest összehasonlító városkutatás, kutatásvezető

Tagságok:
1990- Magyar Földrajzi Társaság
1995- Magyar Szociológiai Társaság
2000- MTA Bolyai János Kutatási ösztöndíjasok Akadémiai Klubja
2002- Magyar Regionális Tudományi Társaság

Tisztségek:
1999- MTA Regionális Tudományos Bizottság - titkár
2000-2004 MTA Földrajzi Tudományos Bizottság Oktatási - Képzési Albizottság - tag
1999- HUNGEO Tudományos Oktatási Program - vezetőségi tag
2001- MTA Bolyai János Kutatási ösztöndíjasok Akadémiai Klubja - elnök
2005- ELTE TTK FFI Tudományos és Stratégiai Bizottság - tag
2008-2011: MTA Regionális Tudományi Bizottság - tag

Szerkesztőbizottsági tagság:
2004- Tér és Társadalom, az MTA RKK folyóirata

Tudományos elismerések, díjak:
2003. MTA Bolyai János plakett
2003. MTA X. osztály Szádeczky-Kardoss Elemér - díj

Egyetemi oktatói tevékenység (oktatott tantárgyak):
Graduális képzésben (ELTE TTK):
Politikai földrajz - előadás
Környezetvédelem - előadás
Regionális földrajz - előadás
Településszociológia - előadás
Városi és rurális terek - gyakorlat
Közigazgatás - gyakorlat
Település és társadalom - gyakorlat

Posztgraduális (PhD) képzésben: ELTE: Intraurbán terek; A társadalmi környezet hatása a városfejlődésre
Széchenyi István Egyetem, Győr: Intraurbán terek

Idegen nyelvű képzés:
2006. tavaszi szemeszter Humboldt Universität zu Berlin - német nyelven
Stadtentwicklung von Budapest c. kurzus (2 kredit) egyetemi szintű, MA képzés

Témavezetés:
Graduális képzés, egyetemi szakdolgozat: évente 2-3 szakdolgozó munkáját irányítom

Doktori (PhD) témavezetés: ELTE földrajz/földtudományi doktori iskola: évente 2 doktorandusz

Dr.habil Izsák Éva - Egyetemi docens

Publikációs jegyzék:

Könyv:

1. Izsák Éva: A városfejlődés természeti és társadalmi tényezői. Budapest és környéke. Napvilág kiadó. Budapest, 2003. 178 oldal. ISBN szám: 963 9350 34 6

Könyvfejezet, tanulmánykötet:

1. Izsák. É.: Vázlat a települési környezet átalakulásáról a 20. század második felében Budapest példáján. In.: Majtényi Gy - Szabó Cs. (szerk). Rendszerváltás és a Kádár-korszak. Állambiztonsági Szolgálatok történeti Levéltára, Kossuth Kiadó. Budapest, 2008. pp.: 325-338.

2. Izsák. É.: A természet és a társadalom együttélésének tapasztalatai és lehetőségei a Székelyföldön. In. Szónoky A. G. - Pál V. - Karancsi Z. (szerk). A határok kutatója, tanulmánykötet Pál Ágnes tiszteletére. A Magyarságkutató Tudományos Társaság kiadványa. Szeged-Szabadka, 2007. pp.: 131-137. ISBN 978-86-85-221-11-8

3. Izsák. É.: A geográfia dichotómiája és a települési környezet átalakulása a kilencvenes években. In.: Kovács Cs. - Pál V. (szerk) Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék. Szeged, 2007. pp.: 221-226. ISBN-10: 963 482 804 3, ISBN-13 978 963 482 804 3.

4. Izsák É.: Városföldrajz - Budapest - Erzsébetváros anno - Földrajz. Tiszteletkötet Hahn György 70. születésnapjára. In.: Hevesi Attila (szerk.) Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 69. kötet. Miskolc, Egyetemi Kiadó 2006. pp.190-198. HU ISSN 1417-5398

5. Izsák, É. und Schulz, M: Cityfunktion im Wandel - ein Vergleich Berlin und Budapest. In: Izsák, É. - Schulz, M (Hrsg.): Cityfunktionen im Wandel - Berlin und Budapest. Berliner geographische Arbeiten 104. Humboldt-Universität zu Berlin. Berlin 2006. pp.: 1-8. ISBN:3 - 98 09 958 - 1 - X, ISSN: 1430 - 4775

6. Izsák, É. und Schulz, M.: Überblick über die historische Entwicklung der beiden Städte Berlin und Budapest. In.: Izsák, É. und Schulz, M (Hrsg.): Cityfunktionen im Wandel - Berlin und Budapest. Berliner geographische Arbeiten 104. Humboldt-Universität zu Berlin. Berlin 2006. pp.: 25-29. ISBN:3 - 98 09 958 - 1 - X, ISSN: 1430 - 4775

7. Izsák É.: Wohnen in der City Budapestim Wandel. In.: Izsák, É. und Schulz, M (Hrsg.): Cityfunktionen im Wandel - Berlin und Budapest. Berliner geographische Arbeiten 104. Humboldt-Universität zu Berlin. Berlin 2006. pp.: 47-58. ISBN:3 - 98 09 958 - 1 - X, ISSN: 1430 - 4775

8. Izsák, É. und Nikitscher, P.: Die räumliche Struktur der Regierungsfunktionen. In.: Izsák, É. und Schulz, M (Hrsg.): Cityfunktionen im Wandel - Berlin und Budapest. Berliner geographische Arbeiten 104. Humboldt-Universität zu Berlin. Berlin 2006. pp.: 171-183. ISBN:3 - 98 09 958 - 1 - X, ISSN: 1430 - 4775

9. Bak B. - Izsák É.: Történeti földrajz. In.: Pannon Enciklopédia. Magyarország Földje. Karátson D. (szerk.). Magyar Könyvklub. Második, bővített és javított kiadás. Budapest, 2002. pp.: 491-493 ISBN 963 547 783 X

10. Izsák É. - Probáld F.: Recent Differentiation Processes in Budapest's Suburban Belt. In.: Transformations in Hungary. Essays in economy and Society. (ed. By P. Meusburger, H. Jöns). Physica-Verlag A Springer-verlag Company Heidelberg-New York, 2001 pp.: 291-316. ISSN 1431-1933, ISBN 3-7908-1412-1.

11. Izsák É. - Nemes Nagy J.: The Changing Hungarian Cityscape in the 1990's: A Survey of Four Sample Cities. In.: Transformations in Hungary. Essays in economy and Society. (ed. By P. Meusburger, H. Jöns). Physica-Verlag A Springer-verlag Company Heidelberg-New York, 2001 pp.: 317-328. ISSN 1431-1933, ISBN 3-7908-1412-1.

12. Izsák É.: Sub-urbanization and economic development in Budaörs, Hungary's most succesful town. In.: Local development, institutions and conflicts in post-socialist Hungary (ed. by M. Keune, J. Nemes Nagy) International Labour Office. Geneva 2001. pp.: 41-67. ISBN 92-2-112471-1

13. Izsák É.: Az urbanizáció tájalakító hatása Budapest példáján. In.: Táj és történelem. R. Várkonyi Ágnes (szerk.). Osiris, Budapest, 2000. pp.: 255-273. ISBN 963 389 055 1.

14. Bak B. - Izsák É.: Történeti földrajz. In.: Pannon Enciklopédia. Magyarország Földje. Karátson D. (szerk.). Kertek 2000 Könyvkiadó. Budapest, 2000. pp.: 451-453. ISBN 963 85792 3 4.

15. Izsák É.: A határmentiség és a határ menti regionális együttműködés a sajtó tükrében 1989-től napjainkig. In.: Elválaszt és összeköt - a határ. Rechnitzer J. - Nárai M. (szerk.) MTA Regionális Kutatások Központja Pécs-Győr, 1999 pp.: 191-207. ISBN 963 9052 13 2

16. Izsák É.: Vázlat a települési környezet átalakulásáról a XX. század második felében Budapest példáján. Magyar Országos Levéltár kiadása. Nyomás alatt.

17. Izsák É.: A városfejlődés környezettörténeti kérdései Budapest példáján. Környezettörténet. Hantken Press. Nyomás alatt.



Idegennyelvű tanulmánykötet szerkesztés:

1. Izsák, É. und Schulz, M. (Hrsg): Cityfunktionen im Wandel - Berlin und Budapest. Berliner geographische Arbeiten 104. Humboldt Universität zu Berlin. Berlin, 2006. 204 oldal.

Referált tudományos folyóiratokban megjelent tanulmányok:

1. Izsák É. - Mindszenty A.: Az urbángeológia lehetőségei a 20. sz.-ban - Budapest és környéke. Földrajzi Közlemények. A Magyar Földrajzi Társaság Tudományos Folyóirata. Budapest, CXXXI. (LV.) kötet. pp.: 431-440.

2. Izsák É. - Probáld F.: Le développement de l'agglomération de Budapest: l'exemple de Budaörs. Revue Geographique de l'est. 2003/1-2 pp.: 61-68.

3. Izsák É.: A magyar települési környezet átalakulása a kilencvenes években. Magyar Tudomány. A Magyar Tudományos Akadémia Folyóirata, Budapest, 2002/11 pp. 1498-1504.

4. Izsák É.: A települési sorrend megváltozása a szuburbanizációs index alapján a budapesti agglomerációban. Földrajzi Értesítő. MTA Földrajztudományi Kutató Intézetének Folyóirata. XLVIII. évf. 1999. 1-2. pp. 83-92.

5. Izsák É.: A természeti és társadalmi környezet hatása a városfejlődésre Budapest példáján. Magyar Tudomány. A Magyar Tudományos Akadémia Folyóirata, Budapest, 1998. 11. sz. pp.: 1331-1344.

6. Izsák É. - Fiar S.: A természeti és társadalmi környezet változása Budapest négy mintaterületén a XVIII. századtól napjainkig. Földrajzi Közlemények. A Magyar Földrajzi Társaság Tudományos Folyóirata. Budapest, 1996 (2-3) sz. pp.:151-166.

7. Izsák É.: Társadalmi folyamatok Budapest közigazgatási határának két oldalán. Tér és Társadalom. Az MTA Regionális Kutatások Központja Folyóirata, Pécs,1996 (2-3) sz. pp.: 19-30.

8. Izsák É.: Fejér vármegye történeti földrajzi vázlata (IX - XVIII. sz.). Comitatus. A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének Folyóirata. 1994. december pp.: 70-75.


Intézeti kiadványokban megjelent lektorált cikkek:

1. Csizmadia Z. - Hardi T. - Izsák É. - Páthy Á. - Rechnitzer J.- Somlyódiné Pfeil E.: Budaörs, a fővárosi agglomeráció dinamikus centruma. Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Közleményei 166 sz. MTA Regionális Kutatások Központja Győr 2005. p118.

2. Izsák É.: A település, mint politikai földrajzi fogalom. In.: A Regionális Földrajzi Tanszék jubileuma. Nemes Nagy József (szerk). Regionális Tudományi Tanulmányok 7. sz. ELTE TTK Regionális Földrajzi Tanszék, Budapest, 2002. pp.: 119-32. ISSN 1585 - 1419

3. Izsák É.: Szuburbanizáció és gazdasági fejlődés: Budaörs a legsikeresebb magyar város. In.: Helyi fejlődés, intézmények és konfliktusok a magyarországi átmenetben. Martin KEUNE és Nemes Nagy József (szerk). Regionális Tudományi Tanulmányok 5., ELTE TTK Regionális Földrajzi Tanszék, Budapest, 2001. pp.: 35-52. ISSN 1585 - 1419

Recenziók:

1. Izsák É: Baranyi Béla: A határmentiség dimenziói. Magyarország és keleti államhatárai. Tér és Társadalom. Az MTA Regionális Kutatások Központja Folyóirata, Pécs, 2004/2 p.165-166.

2. Izsák É: Mészáros Rezső: A társadalomföldrajz gondolatvilága. Földrajzi Közlemények. A Magyar Földrajzi Társaság Tudományos Folyóirata. Budapest, 2000. 1-4. sz. p. 221.

3. Izsák É: Losonczi Ágnes: Utak és korlátok az egészségügyben. Tér és Társadalom. Az MTA Regionális Kutatások Központja Folyóirata, Pécs, 1999/1- 2. sz. pp.: 188-189.

4. Izsák É: Rechnitzer János: A privatizáció regionális összefüggése Földrajzi Közlemények. A Magyar Földrajzi Társaság Tudományos Folyóirata. Budapest, 1999/1-2 sz. p. 104.

5. Izsák É: Cséfalvay Zoltán: A modern társadalomföldrajz kézikönyve. Földrajzi Közlemények. A Magyar Földrajzi Társaság Tudományos Folyóirata. Budapest, 1995/1 sz. pp.: 95-96.



Konferencia kötetekben megjelent előadások:

1. Izsák É. - Probáld F. - Uzzoli A.: Természeti adottságok és életminőség Budapesten. In.:IV. Magyar Földrajzi Konferencia, Szerk.: Szabó V.,Orosz Z., Nagy R., Fazekas I.. Debrecen, 2008. pp.:265-270 ISBN 978-963-06-6004-4

2. Izsák É. - Probáld F.: Klímatikus környezet és városfejlődés Budapesten. In.: Települési környezet. Szerk.: Orosz Z., Fazekas I. Debrecen 2008. pp.:116-121 ISBN978-963-473-101-6

3. Izsák É.: A városi levegő szabaddá tesz? In: Életminőség Holisztikus Szemlélettel. Nádasdy Szimpóziumok 2005-ben. Gáthy V. (szerk). pp. 21-24.

4. Izsák: É.: A földrajzi környezet hatása a városfejlődésre az ezredfordulón Budapest példáján. In. II. Magyar Földrajzi Konferencia CD-ROM kiadványa. ISBN szám: 963-482-687-3. Barton G.-Dormány G. (szerk). Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék. Szeged, 2004 p. 5

5. Izsák É.: Egyközpontú város, sokközpontú város. Szuburbanizációs konferencia, Metropolisz párbeszéd. Piliscsaba 2001. okt. 11-13. pp. 2-7.

6. Izsák É.: Bécs-Budapest-Belgrád regionális geopolitikai szerepe a XIX.-XX. században In.: Az átalakuló Balkán politikai földrajzi kérdései. Hajdú Z.-Pap N.-Tóth J. (szerk). Pécs, 2001. pp. 37-42

7. Izsák É. - Szabó M.: Az urbanizáció történeti ökológiai vizsgálata a Pesti-félmedencében. In.: Az Alföld történeti földrajza. Frisnyák Sándor (szerk). Nyíregyháza, 2000. pp.: 441-449.

8. Izsák É.: A társadalmi folyamatok hatása a táj változására, különös tekintettel a települési környezet változásaira. In.: A táj változásai a Kárpát-medencében a történelmi események hatására. Füleky György (szerk). Kultúrális Örökség Igazgatósága és a Szent István Egyetem Budapest - Gödöllő 2000. pp.: 73-77.

9. Izsák É.: A természeti és társadalmi környezet összefüggései a Sajó-völgy példáján. In.: Füleky György (szerk.): A táj változásai a Kárpát-medencében. Gödöllő 1999. pp. 319-324.

10. Izsák É.: Történelmi hátrányok és gazdasági előnyök,- a határmentiség változása Nyugat-Magyarországon 1989-től napjainkig, In.: Változó világ, átalakuló politikai földrajz, Pap N.-Tóth J. (szerk). Pécs 1999. pp. 233-237.

11. Izsák Éva - Szabó Mária: A természeti környezet átalakítása/átalakulása és társadalmi következményei az Alföldön. In. Az Alföld a XXI. század küszöbén. Baukó Tamás (szerk). Nagyalföld Alapítvány, Békéscsaba 1999. pp. 387-391.

12. Izsák É.: Határok és régiók a sajtó tükrében. Az osztrák-magyar határ tíz éve. Határok és régiók c. Nemzetközi Földrajzi Tudományos Konferencia, Szeged 1999. november 29-30. pp.:161-168.

13. Izsák É.: A főváros természeti környezetének változása -különös tekintettel az urbanizáció tájalakító hatására a XVIII. századtól napjainkig- mintaterületek alapján. In: A táj változása a Honfoglalás óta a Kárpát-medencében. Füleky Gy.(szerk). GATE 1997. pp. 223-232.

14. Izsák É.: Az urbanizáció kényszere? Ellentmondások Budapest és környékének városfejlődésében. In: A társadalmi-gazdasági aktivitás területi-környezeti problémái Tóth József-Wilhelm Zoltán (szerk). Pécs, JPTE 1996. pp.: 293-302.



Konferencia kötetekben megjelent összefoglalók:

1. Izsák É. - Probáld F.: Klimatikus környezet és városfejlesztés Budapesten. Települési Környezet Konferencia Abstract kötete. Debrecen, 2007. november 8-10.

2. Izsák É.: Politische geographische und geopolitische Bedeutung der Siedlungen. 11th Hungarian-Croatian Geographical Colloquium. 2003 Split, Croatia.

3. Izsák É.: A globális folyamatok lokális társadalmi hatásai Magyarországon. A Magyar Földrajzi Konferencia Abstract kötete. 2001. okt. 25-27. p.73.

4. Izsák É.: Veränderungen in der regionalen geopolitischen Rolle der Hauptstädte Wien, Budapest, Belgrad im 20.-ten Jahrhundert. 10th Hungarian-Croatian Geographical Colloquium. Szentbékkála, 2001. p. 9.

5. Izsák É.: Veränderungen der Siedlungsposition in der Agglomeration von Budapest nach 1990. The ninth Croato-Hungarian geographical colloquium. Starigrad 1999.

6. Izsák É.: Hagyomány és jövő - 125 éves Budapest. A Magyar Földrajzi Társaság 125 éves fennállására rendezett konferencia-kötet. Budapest 1997. május.

7. Izsák É. - Fiar S.: A főváros és környékének történeti földrajza, különös tekintettel az urbanizáció tájalakító hatására a XVII. századtól napjainkig. "A táj változásai a Honfoglalás óta a Kárpát-medencében" c. tudományos konferencia kiadványa, Gödöllő, 1996.június 24-26. p.

8. Izsák É. - Polinszky M.: Sozialökologie ind Humanökologie: An einem Beispiel der ungarischen Hauptstadt Budapest. The Seventh Croato-Hungarian geographical colloquium, Mljet 1995. pp. 12-13.

9. Izsák É.: Budapest und ihre Agglomeration: Verflechtungsverhältnisse. Sixth hungarian-Croatian geographical colloquium, Budapest 1994. szeptember. p.12.


Nem publikált tudományos dolgozatok:

1. Izsák É.: A régióépítés stratégiája - Közép-Dunántúl Régió. MTA Stratégiai Kutatások, Budapest 1998. Kézirat 16 oldal.

2. Izsák É.: Az épített környezet változási tendenciái a kilencvenes években Tanulmány. "Magyarország az ezredfordulón" c. kutatási program (MTA Stratégiai Kutatások). Kézirat. 22. o. Budapest, 1997.

3. Izsák É.: Egy sikeres település a budapesti agglomerációban: Budaörs. "Magyarország az ezredfordulón" c. kutatási program (MTA Stratégiai Kutatások). Kézirat. 24. o. Budapest, 1997.

4. Izsák É.: A természeti környezet hatása a város és környékének fejlődésére - Térbeli növekedési modellek Budapest határmenti területein és hatásuk. Élettér konfliktusok" MTA Fiatal kutatók pályázata - Stratégiai kutatások. Budapest 1997. Kézirat 20 oldal.

5. Izsák É.: A természeti és társadalmi környezet hatása Budapest határmenti területeinek fejlődésére. PhD értekezés. Budapest, ELTE 1998. Kézirat 131 oldal

Népszerűsítő cikkek:

1. Izsák É.: A hon, melyet foglaltunk... A magyar föld tájbéli változásai az Árpád-ház idejében. Földgömb XVIII. évf. 1. szám. 2000. január pp.: 57-65.

2. Izsák É.: Budapest és a budapesti agglomeráció. Élet és Tudomány LI. évf. 1996/14. szám pp. 82-84.

3. Izsák É.: Nagy-Budapest fejlődése. História 1997/2. XIX.évfolyam. pp.:19-21.

4. Izsák É. - Mindszenty A.: Nagyváros földtudomány - urbángeológia. Földgömb XXV. Évf. 4. szám. 2007. április pp.: 54-63.

Szakmai előadások:

1. Izsák Éva: Átalakuló városok világa a XXI. században. "Tudomány az élhető Földért" MTA MhFT és MÁFI közös rendezvénye. Budapest, MÁFI 2008. november 12.

2. Izsák Éva: Európa átalakuló városi terei. Magyar Tudomány Ünnepe 2008. ELTE FFI. Európa változó terei c. konferencia. Budapest, 2008. november 8.

3. Izsák É. - Probáld F.-Uzzoli A.:Természeti adottságok és életminőség Budapesten. IV.Magyar Földrajzi Konferencia, 2008 november 14. Debrecen

4. Izsák É. - Probáld F.: Klimatikus környezet és városfejlesztés Budapesten. Települési Környezet Konferencia. Debrecen, 2007. november 9.

5. Izsák É.: Városföldrajzi átalakulások Budapesten és környékén 1990 után. Bolyai János Kutatási Ösztöndíj megalakulásának 10. évfordulója alkalmából megrendezett tudományos konferencia. MTA székház. Budapest, 2007. április 26.

6. Izsák É. - Mindszenty A.: Az urbángeológia lehetőségei a XXI. században: Budapest és környéke. "A Föld Éve" Az ELTE Földrajz Földtudományi Intézetének konferenciája. Budapest, 2007. február 7.

7. Horváth F. - Urbányi B. - Izsák É. - Mindszenty A. - Szabó, Cs. - Záray, Gy.: Ökopólus. Tudapest Nap, Budapest, 2006. november 15.

8. Izsák É.-Uzzoli A.-Nikitscher P.-Váradi Zs. : A city átalakulásának társadalmi problémái Budapesten. Magyar Regionális Tudományi Társaság IV. vándorgyűlése. Szeged, 2006. október 26.

9. Izsák É.: Raumordnung und Raumplanung an der Tisza-See. 12. Horvát-magyar földrajzi kollokvium. Nagykörű, 2006. május 20.

10. Izsák É.: A városfejlődés új tendenciái a Központi régióban. Gyermekvédelmi műhelykonferencia. Budapest Főváros Önkormányzata és ICsM Jövő Háza. Budapest, 2006. április 24.

11. Izsák É.: A városfejlődés környezettörténeti problémái Budapest példáján. Környezettörténeti konferencia ELTE. Budapest, 2006. február 9.

12. Izsák É.: Környezet - gazdaság - társadalom a városokban. Magyar Országos Levéltár Konferenciája. Budapest, 2005. november 25.

13. Izsák É.: Városcentrumok és városkörnyék eltérő társadalmi és gazdasági dinamizmusa-meghatározó folyamatok. MTA Településtudományi Bizottság ünnepi ülése. Budapest, MTA Székház Felolvasó terem 2005. szeptember 16.

14. Izsák É.: Budaörs helye a fővárosi térben. MTA Regionális Tudományi Bizottság konferencia. 2005. május 4. Budapest, MTA Székház Elnöki Tanácsterem

15. Izsák É.: "A városi levegő szabaddá tesz"? "Krónikus stressz és az idegrendszer" c. szimpózium. Nádasdy Alapítvány Budapest, SE Neurológiai és Psychotherápiás Klinikák. Budapest, 2005. február 12.

16. Izsák É.: A földrajzi környezet hatása a városfejlődésre az ezredfordulón Budapest példáján. Második magyar földrajzi konferencia. Szeged, 2004. szeptember 2-4.

17. Izsák É.: Politische geographische und geopolitische Bedeutung der Siedlungen. 11th Hungarian-Croatian Geographical Colloquium.2003 Split, Croatia

18. Izsák É.: A Budapest környéki szuburbanizáció "Janus-arca" -Egy sikertörténet konfliktusai. Metropolis Párbeszéd Konurbanizációs konferencia. Piliscsaba 2002. december. 2.

19. Izsák É.: A terület értelmezése a klasszikus politikai földrajzban és a geopolitikában. MTA RTB és ELTE TTK Regionális Földrajzi Tanszék közös tudományos ülése. Budapest, MTA Székház kisterem. 2002. november 14.

20. Izsák É.: A regionális tudomány helye a magyarországi tudományos életben. III. Fiatal Regionalisták Konferenciája, Győr, 2002. október 11.

21. Izsák É.: Székelyföld fejlesztési lehetőségei a környezeti örökség védelme tükrében III. Székelyföld konferencia. Csíkszereda, 2002. október 5.

22. Izsák É.: A település, mint politikai földrajzi fogalom. ELTE TTK Regionális Földrajzi Tanszék 50. éves jubileumi konferenciája. Budapest, 2002. március 26.

23. Izsák É.: A határmentiség szerepe a települések társadalmi - gazdasági átalakulására a 90-es években. Integráció vagy kiileszkedés? 10 éves a PTE BTK Szociológiai és Szociálpolitikai Tanszéke - jubileumi konferencia. Pécs, 2001. november 16.

24. Izsák É.: Egyközpontú város, sokközpontú város. Szuburbanizációs Konferencia, Metropolisz párbeszéd. Piliscsaba, 2001. okt. 11-13. pp. 2-7.

25. Izsák É.: Veränderungen in der regionalen geopolitischen Rolle der Hauptstädte Wien, Budapest, Belgrad im 20.-ten Jahrhundert. 10th Hungarian-Croatian Geographical Colloquium. Szentbékkála, 2001. szeptember 28.

26. Izsák É.: A lokális terek földrajzi környezete a 90-es években. MTA Bolyai Ösztöndíj átadási ünnepsége. Budapest, MTA Székház Díszterem. 2001. június 25.

27. Izsák É.: A globalizáció társadalomföldrajzi kérdései. "Tavaszi Szél 2001" konferencia, Doktoranduszok Országos Szövetsége, Gödöllő 2001. április 12.

28. Izsák É.: A globalizáció helyi és általános társadalomföldrajzi kérdései. Magyar Földrajzi Társaság Borsodi osztálya, Miskolc, 2001. május 17.

29. Bernek Á. - Izsák É.: A globális gazdasági szerepvállalás lokális társadalmi kérdőjelei. - MTA Regionális Tudományos Bizottság és a Nemzetközi Tanulmányok Bizottsága közös Tudományos Napja. Budapest, MTA Székház 2000. november 15.

30. Izsák É.: Táji - környezeti változások a török hódoltság idején és utána. A Magyar Földrajzi Társaság tudományos ülésszaka és vándorgyűlése. Veszprém, 2000. július 7-10.

31. Izsák É.: A magyar településhálózat történeti ökológiai vizsgálata. "A táj változásai a Kárpát - medencében a történelmi események hatására" c. konferencia. Gödöllő, 2000. június 28-29.

32. Izsák É.: Az urbanizáció történeti ökológiai vizsgálata a Pesti - félmedencében. "Az Alföld történeti földrajza" c. konferencia, Nyíregyháza, 2000. április 18-19.

33. Izsák É.: Környezet - gazdaság - társadalom. Székelyföld 2000. konferencia, Tusnádfürdő, 2000. április 13-15.

34. Izsák É.: Határok és régiók a sajtó tükrében. Az osztrák-magyar határ tíz éve. "Határok és régiók" c. nemzetközi konferencia, Szeged. 1999. november 29-30.

35. Izsák É.: Veränderungen der Siedlungsposition in der Agglomeration von Budapest nach 1990. The ninth Croato-Hungarian geographical colloquium. Starigrad, 1999. szeptember 23-26.

36. Izsák É.: Történelmi hátrányok - gazdasági előnyök: A határ értelmezésének változása Nyugat-Magyarországon 1989-től napjainkig. Első magyar politikai földrajzi konferencia, Pécs, 1998. december 1.

37. Izsák É.: Historische Nachteile und Wirtschaftliche Vorteile - Veränderung der Rolle von grenznahen Gebieten in Ungarn von 1989 bis heute. 11. Burgenländische Forschungstage 1998. Ausztria, Kittsee 1998. 11. 12-13.

38. Izsák É.: Budapest a világvárosok versenyében. Magyar Földrajzi Társaság Kisalföldi Osztálya, Győr, 1997. december 04. és Sopron, 1998. február 09.

39. Izsák É.: Egy sikeres település a budapesti agglomerációban: Budaörs. "Sikeres térségek és települések Magyarországon" c. konferencia. Székesfehérvár 1997. szeptember 4.

40. Izsák É.: Hagyomány és jövő - 125 éves Budapest. "Földrajz - hagyomány és jövő" c. konferencia. Budapest 1997. május 20-23.

41. Izsák É.: Az urbanizáció kényszere? Ellentmondások Budapest és környékének városfejlődésében. Geográfus doktoranduszok első országos találkozója és konferenciája. Pécs, 1996. november 28.

42. Izsák É.: Einigung und Trennung in Budapest und in der suburbanen Zone der Hauptstadt. Österreich-Ungarisch Geographischen Seminar, Budapest MTA FKI 1996. okt. 1.

43. Izsák É.-Fiar S.: A főváros és környékének történeti földrajza, különös tekintettel az urbanizáció tájalakító hatására a XVII.sz.-tól napjainkig. "A táj változásai a Honfoglalás óta a Kárpát-medencében" c. tudományos konferencia, Gödöllő 1996. június 24.

44. Izsák É.: Társadalmi folyamatok Budapest közigazgatási határának két oldalán "Fiatalok a regionális tudományban" c. konferencia Győr 1996. május 16.

45. Izsák É.: Az Orvostudományi Egyetem környezetének társadalmi folyamatai. SOTE Magatartástudományi Intézet. Budapest 1996. február 15.

46. Izsák É.: Egységesülés és szétválás a budapesti agglomerációban. Magyar Földrajzi Társaság, szakosztályi előadás, 1995. október 31.

47. Izsák É.: Sozialökologie und Humanökologie: An einem Beispiel der ungarischen Hauptstadt Budapest. VII. horvát-magyar szeminárium, Otok Mljet, Horvátország. 1995. szeptember 14.

48. Izsák É.: Budapest und ihre Agglomeration: Verflechtungsverhältnisse. Horvát-magyar szeminárium, 1994. szeptember 13.


Egyetemi tankönyv, oktatási segédanyag:

A globális világ politikai földrajza. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 2002. Első kiadás In: Bernek Ágnes. (szerk.) ISBN 963 19 2526 9

1. Izsák É.: A klasszikus politikai földrajz és geopolitika történeti áttekintése pp.: 40-67
2. Izsák É.: Az állam klasszikus politikai földrajzi értelmezése pp.: 68-80

A globális világ politikai földrajza. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 2003. Második, javított kiadás In: Bernek Ágnes (szerk.) ISBN szám: 963 19 44247

1. Izsák É.: A klasszikus politikai földrajz és geopolitika történeti áttekintése pp.: 40-67
2. Izsák É.: Az állam klasszikus politikai földrajzi értelmezése pp.: 68-80

Európa: országok és régiók (oktatási segédanyag), ELTE TTK Regionális Földrajzi Tanszék Regionális tudományi tanulmányok 3. (társszerzők: Bernek Á. - Nemes Nagy J. - Szegedi N. - Szegedi G.) 1996. pp.: 27-34

Izsák É. - Gellén Zs. - Kincses K: Bevezetés a Kárpát-medence történeti ökológiájának tanulmányozásába - válogatott bibliográfia. ELTE BTK Történeti Ökológiai Füzetek 1. 1997. 54 oldal.

A kiállítás időtartamának e napján a minden fogyatékossággal élő ingyen látogathatja a képtárt. Az esélyegyenlőség jegyében a képtár munkatársai és az Esélyek Háza igyekszik megteremteni annak a lehetőségét, hogy a fogyatékossággal élő emberek speciális igényeihez igazodva mutassák be a kiállítást. A látássérültek számára leíró tárlatvezetéssel készülnek, emellett a siket és nagyothallók részére jelnyelvi tolmácsot biztosítanak, a mozgássérültek számára rámpák teszik majd lehetővé a könnyebb közlekedést. Részvételi szándékát kérjük, előre jelezze a 22/505-986-os telefonszámon 2009. szeptember 28. (hétfő) 12.00-ig. A tárlat ingyenes megtekintését csak a regisztrált látogatóknak tudjuk biztosítani.

Róka Gyula

A táj és az ember. Szinyei Merse Pál és kortársai tájképei. a Szinyei és a hazai táj (Szinyei Merse Pál, Mészöly Géza, Spányi Béla) című XIX. századi tájképfestészeti kiállításhoz kapcsolódóan.

Idén, október 10-én, szombaton, a Múzeumok Őszi Fesztiváljának keretein belül a székesfehérvári Városi Képtár - Deák Gyűjteményben is megrendezésre kerül a "Nagy Rajzolás" Nap, melyre szeretettel várunk mindenkit - korcsoporttól függetlenül -, aki egyénileg, vagy csoportosan vállalkozik a Szinyei és a hazai táj c. időszaki kiállításunkhoz kapcsolódóan parafrázisok, szabad átértelmezések kidolgozására választékos felületeken és technikákkal (70 x 150 cm-es kifeszített vásznakra - 15 A/4-es lap mérete -, illetve 50-100 cm széles 100 méter hosszú papír hengerekre) készíthetnek!

8000 Székesfehérvár, Oskola u. 10.
2009. október 10, szombat 10-13 óra

A belépés díjtalan!
Kapcsolattartó: Szirmai Nóra múzeumpedagógus; t/f: 22/329-431; 20/3-954-580

A Városi Képtár kiadásában megjelent a SZINYEI és a hazai táj kiállításhoz kapcsolódó katalógus.

A kiadvány 40 oldalban mutatja be a kiállító művészek (Szinyei Merse Pál, Mészöly Géza, Spányi Béla és a Markó család) életrajzát, valamint a kiállításon szereplő műveik reprodukcióit.

Megvásárolható a kiállítás helyszínén (Oskola u. 10.).

Ára: 650 Ft.

Elkészült és november 10-től a Szinyei és a hazai táj című kiállításban folyamatosan vetítjük Lakatos Iván filmrendező: Majális után című, Szinyei Merse Pál életét és festészetét összefoglalóan bemutató 52 perces filmjét.
A film DVD változata 3.500,- Ft-os áron megvásárolható.

2009. szeptember 24-én, csütörtökön 18 órakor
Magyar tájfestők a XIX. században, vetítettképes művészettörténeti előadás
előadó Bellák Gábor művészettörténész

A Szinyei és a hazai táj. A hazai táj felfedezése Szinyei Merse Pál, Mészöly Géza és Spányi Béla festészetében. című kiállítás kísérő rendezvénye.

November 19. (csütörtök) 18 óra Magyar tájképek a XIX. század fotó-történetében, vetítettképes előadás, előadó Farkas Zsuzsanna

Művek és műrészletek Petőfi Sándor, Arany János, Vajda János, Jókai Mór és Gárdonyi Géza írásaiból, Juhász Illés a Vörösmarty Színház színésze tolmácsolásában.
Az irodalmi összeállítás a Szinyei és a hazai táj című, a Városi Képtárban, 2010. január 4-ig nyitva tartó kiállításhoz kapcsolódik.
Belépés a kiállításra szóló belépőjeggyel, illetve csak a programra 600 forintért kapható.


8000 Székesfehérvár, Oskola u. 10.
2009. október 8, csütörtök 18 óra
Műsoridő: 60 perc
Info: t/f: 22/329-431; 20/3-954-580

2010. december 20. fél háromtól tárlatvezetés az adventi koncert előtt.

November 29, december 6, 13, 20. fél háromtól tárlatvezetések az adventi koncertek előtt.