Czóbel Béla: Deák Dénes portréja

A XX. századi magyar művészetet felsorakoztató kollekciók között jelentős helyet foglal el Deák Dénesé, melynek szellemisége leginkább a pécsi Modern Magyar Képtáréval rokon. A gyűjtemény az 1900-as évektől körülbelül 1960-ig teljességében mutatja be, ha nem is mindig kulcsdarabokkal, a magyar festészetet.

Nagy Sándor: Kertben

Rippl-Rónai József, Nagy Sándor, Mednyánszky László alkotásokkal indul, Gulácsy Lajos, Mattis Teutsch János munkákkal folytatódik, felvonultatja a Nyolcak több tagjának, Tihanyi Lajosnak, Orbán Dezsőnek, Czigány Dezsőnek, továbbá Kmetty Jánosnak a műveit. Szerepelnek benne a legnevesebb két háború közötti festők, a Nyolcak csoport volt tagjai, Berény Róbert, Czóbel Béla, Kernstok Károly, Márffy Ödön, ezen kívül Amos Imre, Egry József, Farkas István, Nagy István, Vajda Lajos alkotásai, az európai iskolások, Anna Margit, Bálint Endre, Korniss Dezső, Marosán Gyula stb. képei, valamint a Kállai Ernő körül csoportosuló absztraktok (Gyarmathy Tihamér) és természetesen Barcsay Jenő, Bene Géza s az 1965 körül induló Deim Pál festményei.

Gulácsy Lajos: Önarckép virággal

Úgy szám szerint, mint minőségüket tekintve három különböző időintervallumban készült képek alkotják a Deák-gyűjtemény pilléreit. Az első jelentős csoportba a tízes években készült művek tartoznak. Közülük is ki kell emelnünk a századelő három meghatározó művészegyéniségének, Mednyánszky Lászlónak, Rippl-Rónai Józsefnek és Gulácsy Lajosnak a munkáit.
Ugyancsak a gyűjtemény gyöngyszemei közé tartoznak Mattis Teutsch Jánosnak a tízes években alkotott egyszerre szecessziós és expresszív formavilágú munkái. A Nyolcak csoportja a modern magyar festészet nyelvezetét megteremető társulás volt. Az ő tevékenységük eredménye, hogy Cézanne szerkezetes festésmódja és a kubizmus analitikus szemlélete meghonosodott a magyar művészetben. A kollekció egyik legjelentősebb darabja, Tihanyi Lajosnak Leopold Magdáról készült festménye. A művön Tihanyinak egyszerre sikerült megjelenítenie a modell vonzó személyiségét és megalkotnia a kubisztikus formaelemekkel a kompozíció szilárd szerkezetét.

Márffy Ödön: Női arckép
(Nyári ruhás nő szabadban; Zdenka)

A két háború közötti művészetet Egry József fényfestészete, panteisztikus atmoszféra-ábrázolásai jellemzik leginkább. Ez a csendes elmélkedés, a természetben való feloldódás, a befelé fordulás, valamint a klasszicizáló szemlélet pontosabban jellemzi a kor művészetét, mint a hivatalos, anakronisztikus neobarokk és római iskolás ideálok.
Ez időszakban született továbbá Czóbel több kiemelkedő festménye, Márffy Ödönnek a legmeggyőzőbb munkái közé sorolható, fiatal nőt ábrázoló portréja, valamint Farkas István lefojtott szín- és formavilágú, mégis a tragédia előérzetével teli szimbolikus - egzisztencialista kompozíciója.

Anna Margit: Bábu

Az európai iskolások munkái közül fel kell hívnunk a figyelmet Vajda Lajos két érzékeny montázs-szerkesztésű vonalrajzára, míg Anna Margit alkotása számszerűen is kiemelkedik a csoport tagjainak festményei közül.
A gyűjteményben ott vannak a nagybányai iskola második vonalába tartozó Jándi Dávid, a klasszicizáló, majd expresszív-kolorista Basch Andor, nemrég felfedezett és ma igen népszerű Schönberger Armand és a posztkubista Scheiber Hugó, továbbá a római iskolás Medveczky Jenő képei, valamint jelentős darabokat őriz Kádár Béla alkotásai közül.
Kassák Lajos művészetét az 50-es években készült, kevésbé jellemző, békásmegyeri korszakából való munkái képviselik, találkozhatunk viszont a nemrégiben elhunyt, élete jelentős részét Franciaországban eltöltő magyar művész, Victor Vasarely alkotásaival is.

Márffy Ödön: Virágcsendélet

A gyűjtemény sajátossága, hogy rendkívül gazdag csendéletekben (többek közt: Czigány Dezső, Perlrott Csaba Vilmos, Márffy Ödön, Kmetty János, Bornemisza Géza, Czóbel Béla alkotásai) és portrékban (többek közt: Tihanyi Lajos, Rippl-Rónai József, Mednyánszky László, Nagy István munkáit kell kiemelni).

Kövesházi Kalmár Elza:
Táncosnő (Lepke)

Hangsúlyozva, hogy Deák Dénes elsősorban festményeket gyűjtött, külön kell szólnunk a szobor- és éremanyagról, mely zömmel szintén a két háború közötti időszakból való. Szerepel a kollekcióban Vedres Márk, Ferenczy Béni, Medgyessy Ferenc néhány kisplasztikája, Pátzay Pál egyik legsikeresebb, szinte minden modern anyagot bemutató múzeumban megtalálható Fésülködője, továbbá Kerényi Jenő kevésbé ismert, enyhén art decós, nagyon mozgalmas-látványos Táncosnője és a szecessziós-expresszív stílusban mintázó Kövesházi Kalmár Elza Táncosnője. Az érmek és a plakettek közül Beck Ö. Fülöp, Vedres Márk, Medgyessy Ferenc, Borsos Miklós és Csíkszentmihályi Róbert munkái érdemelnek említést.

(Lóska Lajos 1988-as katalógus bevezetője alapján)

Tornay Endre András:

A képtár Deák Dénes örökségét és a gyűjtemény sajátosságait figyelembe véve kortárs művészek alkotásaival folytatni kívánja a kollekció bővítését.
Vásároltunk alkotásokat Hegedűs 2 László, Szikora Tamás és Ujházi Péter festőművészektől, valamint a Székesfehérvár Megyei Jogú Város által is támogatott Móri Művésztelepen készült munkákból: Gallusz Gyöngyi, Sóváradi Valéria, Tornay Endre András és több székesfehérvári művész alkotásai kerülhettek gyűjteményünkbe.