Fejléc
Árnyék
 
Korniss Dezső
Elválasztás

bibiliográfia

Rabinovszky M.: Korniss Dezső képei. Tér és forma, 1946/11.;

Kállai E.: Az európai iskola III. kiállítása. Szabad Szó, 1946. június 9.;

Mezei Á.: Illuminációk. Bp., 1946;

Korniss D.: Önéletrajz. In Az új magyar művészet önarcképe. Bp., 1946;

Solymár I.: A Monológ és Korniss Dezső. Művészet, 1964/8.;

Ungváry R.: Korniss Dezső alkotói útja. Magyar Műhely, 1967/20.;

Körner É.: Korniss Dezső. Bp., 1971;

Korniss Dezső önmagáról. Művészet, 1974/11.;

Körner É.: Néhány támpont a Korniss-jelenség megközelítéséhez. Művészet, 1974/11.;

Menyhárt L.: Korniss és a film. Művészet, 1974/11.;

Hegyi L.: Tücsöklakodalom. In A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, Pécs, 1975-76;

Keserü K.: Kántálók. In A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, Pécs, 1975-76;

Németh L.: Aki legszebben beszél magyarul... In: Korniss Dezső: Illuminációk. A 70 éves Kornissnak. Hatvan, 1978.;

Hegyi L.: Korniss Dezső. Bp., 1984;

Németh L.: Tisztelet Korniss Dezsőnek. Új Művészet, 1991/5.;

Kovalovszky M.: Kristályház. Korniss Dezső kiállítása. Új Művészet, 1995/1-2.

 

Hornyik Sándor

Korniss Dezső - életrajz
Elválasztás

Podolini-Volkmann szabadiskolájában kezdett el rajzolni. 1925-ben felvételt nyert a Képzőművészeti Főiskolába, Csók István osztályára. Kassák Munka-köréhez kapcsolódott, 1930-ban mutatta be munkáit a Tamás Galéria Új Progresszív Művészek kiállításán, aminek következtében elhagyni kényszerült a Főiskolát. Egy évet töltött Párizsban. A 30-as évek közepén Vajda Lajossal együtt dolgozták ki Bartók és Kodály, valamint Picasso példája nyomán a progresszív magyar művészet programját. Ennek jegyében készültek az építészeti- és tájelemekből konstruált mikrokozmosz-kompozíciók. A 40-es években népművészetből, geometrikus absztrakcióból és szürrealizmusból alakította ki sajátos művészetét. Az Európai Iskola tagja. 1948 után a Bábszínháznak dolgozott és ironikus, metafizikus festményekkel, valamint groteszk kollázsokkal reagált a korszak művészeti életére. Az 50-es évek második felében a nyugati művészet aktuális jelenségeire reflektálva kalligrafikus absztrakt festményeket készített. A 60-as években a festészettől a nyomatokon és a kollázsokon át az animációs filmekig több műfajban is maradandót alkotott. A 70-es években a hard edge hatására revideálta a Tücsöklakodalommal fémjelzett második szentendrei korszakát, s a colour field festészettől inspiráltan megfestette a maga De Stijl-variációit.

művei
Elválasztás

© Hetedhét Játékmúzeum – Moskovszky és Réber Gyűjtemény • 8000 Székesfehérvár, Oskola u. 2-4. – hetedhetmuzeum@szekesfehervar.hu
magyarenglish