A Moskovszky-gyűjtemény története egy boldog gyermekkor szomorú történetével kezdődik. Egy osztrák származású kislányról, Auer Erzsébetről szól, akinek családja 1880-ban települt át Magyarországra. A kislánynak boldog gyermekkora volt, mert édesapja gyönyörű játékokkal halmozta el. Ez az idill azonban nem tartott sokáig, mert az apa korán meghalt. A család új házba költözött, s az akkor 13 éves Auer Erzsébetnek - amellett, hogy elveszítette édesapját - meg kellett válnia kedves gyermekkori játékaitól is. A Moskovszky-gyűjtemény története ezzel a szomorú történettel kezdődik...

Auer Erzsébet és
Moskovszky Éva, 1942

Az időközben felnőtté vált kislánynak - és később lányának, Moskovszky Évának is - szenvedélyévé vált a játékgyűjtés, a régi játékok megbecsülése és szeretete. A régi játékokban megbecsülte készítőiket, de érezte bennük egykori kis tulajdonosaik szeretetét is. Moskovszky Éva a Pázmány Péter Tudományegyetemen a latin és a történelem mellett régészeti és művészettörténeti tanulmányokat is folytatott, majd később ókori történelemből doktorált. Tudományos szinten, több síkon is foglalkozott játéktörténettel. Kapcsolatba került német, osztrák, dán, amerikai játékgyűjtőkkel, játéktörténészekkel, "babaológusokkal", publikált külföldi szaklapokban, s a hazai játékkutatás kiemelkedő egyéniségévé vált. A gyűjtemény minden darabjának története van. Sokról tudjuk, hogy ki készítette, ki volt az eredeti tulajdonosa, hogyan alakult a sorsa, amíg a gyűjteménybe került. A többiek attól értékesek, hogy ehhez az együtteshez tartoznak. A több ezer apró játékeszköz egy része eredetileg is játéknak készült, a műtárgyak más része azonban mesteremberek remekeiként vagy mintadarabjaiként később vált játékká. A tárgyegyüttesek szinte kivétel nélkül olyan babaszobák, amelyeket eredetileg maguk a gyűjtők rendeztek be. Tevékenységüknek köszönhetően, a kiállítás megtekintése során könnyedén beleélhetjük magunkat régi korok világába, és azonosulhatunk elődeink örökségével.

gömbpanoráma