Önarckép (Self-portrait)

leltári szám: 94.45.1
méret: 634x480 mm

korszak: 1920-as évek
képzőműv. ág: egyedi grafika
műfaj: önarckép
technika: szén
anyag: karton

A Szőnyi-körhöz hasonlóan Paizs Goebel és Czimra korai, neoklasszicista korszakában is meghatározó szerepet játszott az önarckép és a portré. A tájképezés mellett a Párizsban tanuló baráti kör tagjai gyakran megörökítették egymást. Paizs Goebel műteremképén maga mellett a Varga Albertet és egy fotelben a magába mélyedő Czimra Gyulát festette meg (Önarckép két festőbaráttal), míg Czimra szénrajzán a műtermében dolgozó Paizs Goebel tűnik fel. A franciaországi önportrék sorában az egyik legkorábbi ismert munka ez a felirata szerint az első barbizoni nyáron, 1924-ben készült szénrajz. Közvetlen előzménye az egy esztendővel korábbi Önarckép gipszfejjel (1923), amelynek kemény, rajzos stílusa Barbizonban tónusgazdagabbá alakult. Modern "barátságképnek" is tekinthető a barbizoni portré, amelynek azonos méretű párdarabján Paizs Goebel hasonló kivágásban, azonos kéztartással és szintúgy kalapban örökítette meg magát. Czimra önarcképének egyenes tartása, büszke, a nézővel nyíltan szembe forduló tekintete olyan öntudatos, elhivatottsággal teli művészmagatartást sugall, amely a Szőnyi-körével, s Paizs Goebelével rokon.

Révész Emese

Reprodukálva:

Verba A.: Paizs Goebel Jenő (1896-1944). Szentendre,'1996', 48. (4. kép).

Irodalom:

Exposition des oeuvres Jules Czimra. Galerie du Zodiaque. Paris, 1926. III.;

Haulisch L.: Czimra Gyula. (A művészet kiskönyvtára). Bp.,'1974', Corvina;

Verba A.: Paizs Goebel Jenő (1896-1944). Szentendre, 1996.