2016. március 25., péntek 18 óra
A kiállítást Mélyi József művészettörténész, kritikus nyitja meg.
Megtekinthető május 14-ig,
az intézmény nyitvatartási idejében (kedd-vasárnap 10-18 óráig).

BORSOS LŐRINC: CSINOS KIS AKVARELLEK
2016. március 25. - május 14.
A kiállításon megtekinthető akvarellek nem létező emlékek, ha úgy tetszik, díszletek lenyomatai. A látogató az alkotásokon keresztül elsőre olyan párfilléres szuvenír-élménnyel szembesülhet, melynek valódi mondanivalója a giccs mögé bújtatott virtuális valóság módosulataiban, részleteiben és hiányaiban rejtőzik.
A három sorozat három különböző problémakörrel foglalkozik: az első, 2012-es sorozat olyan budapesti köztéri emlékműveket jelenít meg, melyeken átírják a jól ismert, konstruált történelmi gesztusokat, és a politikai véleménynyilvánítás eszközévé teszik meg, mindezt kellő szubjektivitással és iróniával.
A második sorozaton (2015) sokak számára ismeretlen épületek jelennek meg, az aláírás pedig egy mindenki számára ismerős név: A. Hitler. A képek a hozzájuk rendelt leírásokkal értelmezhetőek kerek egészként, melyekből kiderül az ábrázolt épületek második világháborúban betöltött szerepe. A sorozat a Don Tamás által 2015-ben előhívott Enyészpontok címet viselő, holokausztot feldolgozó projekt részeként jött létre.
A harmadik, legújabb sorozat Székesfehérvár köztereire, szobraira, az azokkal kapcsolatos párbeszédekre és mindezek hiányára reflektál három köztéri szobron, illetve azok hiányán keresztül. A három képen hangsúlyozottan megjelenik a felelősség kérdése, ami egy mű megjelenése vagy eltűnése kapcsán felmerülhet: ki vállalja, kire hárul, ki hárítja? A probléma köztéri szobrok esetén hatványozottan van jelen, a megoldás hatványozottan hiányzik. Akárcsak csinos kis akvarelleken.
BORSOS LŐRINC egy Borsos János és Lőrinc Lilla által előhívott fiktív képzőművész. 2008-ban kelt életre, azóta Székesfehérváron él, Budapesten alkot. Tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő és tervezőgrafika szakán végezte. Műveiben rendkívül érzékenyen reagál az őt körülvevő politikai és társadalmi jelenségekre, a nemzeti és a művészi identitás keresésére. A Csinos kis akvarellek sorozatok mind témájukban, mind műfajukban csak kiragadott pillanatok a művész változatos életművéből. Saját címere és védjegye van, utóbbi az általa gyakran használt fekete zománcfestékből származó fényes fekete. Önálló kiállításai: Önkritikus portré, Karton galéria, Latarka Galéria, 115-106 lakásgaléria, Budapest, 2016; Virágnyelven, Edwin Scharff Museum, Neu-ulm, Németország, 2014; Kiállítás, Viltin Projekt, Budapest, 2013; Bábel, India Art Fair, Delhi 2013; Kiállítás szüleinknek, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár, 2012; A pénzünk útja, A Szabadművelődés Háza, Székesfehérvár, 2011; Váltó - Vahetus, Tallinni Magyar Intézet, Észtország, 2011; Mozdíthatatlan ország, Viltin Galéria, Budapest, 2010; VIKOMAKT! - Éjszakai átszálló, Kortárs Művészeti Intézet, Dunaújváros, 2010; Konspiráció - Éjszakai átszálló, Kortárs Művészeti Intézet, Dunaújváros, 2009; Diákhitel tartozásom forintban, OctogonArt Galéria, Budapest 2009


LŐRINC BORSOS: CUTE LITTLE AQUARELLES
25 March 2016 - 14 May 2016

The exhibited aquarelles are impressions of non-existing memories, or more likely standing scenes. The visitor first gets such souvenir-experience that can hide itself behind the trash-like medium, and one have to look into the this virtual reality more to understand the real meaning by all its variations, details and lacks.
The three series are engaged in three different issues: the first one, which was made in 2012, shows us public statues of Budapest in a way with which the author overwrites the well-known, constructed historical gestures, and they become tools of political deliverance. The series contains enough amount of subjectivity, irony and humour to not to feel any of the pictures offensive.
The second series (2015) represents buildings that just a few of us may know, but with name as a signature that all of us shall know too well: A. Hitler. The pictures can be well interpreted with the texts assigned to them, as they tell us the sad stories of the painted building during the World War II. The second series came into existence as the part of Tamás Don's Vanishing Points, a larger, holocaust-themed project, in 2015.
The third and latest series is reflecting of Székesfehérvár's public spaces and statues, the dialogues about them - or rather the lack of this dialogue. The pictures shows us the statues and their deficits, which through we can see what could we do, what should we do and what shouldn't. The pictures also questions the responsibility, who should take it and weather anyone should shuffle it off at all. This problem is remarkable as we are talking about public statues, it only seems that the solution is remarkably missing. Just like the statues from the cute little aquarelles.

LŐRINC BORSOS was called to existence as an imaginary artist by János Borsos and Lilla Lőrinc. Was born in 2008, since then lives in Székesfehérvár and works in Budapest. Studied in the Hungarian University of Fine Arts, has a degree of Painting and Graphic Designer faculty. In her artworks she reflects quite sensitively of the world surrounding her, political and social phenomenas and the question of the artistic and national identity. The Cute little aquarelles series are only a little piece of her oevre both in technique and theme. She owns a hatchment and also a trademark. Her trademark is the shiny black substance that she used in her works a lot. Solo exhibitions: Self-Critical Portrait, Karton galéria, Latarka Galéria, 115-106 lakásgaléria, Budapest, 2016; Language of Flowers, Edwin Scharff Museum, Neu-ulm, Németország, 2014; Send Off, Viltin Projekt, Budapest, 2013; Babel, India Art Fair, Delhi 2013; Exhibition for Our Parents, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár, 2012; The way of our money, A Szabadművelődés Háza, Székesfehérvár, 2011; Switch - Vahetus, Tallinni Magyar Intézet, Észtország, 2011; Immovable Land, Viltin Galéria, Budapest, 2010; Let There Be a World Famous Hungarian Contemporary Artist!, Contemporary Intitute of Art , Dunaújváros, 2010; Conspiracy - Midnight Transfer, Contemporary Institute of Art, Dunaújváros, 2009; My student Loan Debt in Hungarian Forints, OctogonArt Galéria, Budapest 2009

Csinos kis akvarellek I. / Cute Little Aquarelles I.
2012 | vízfestmény, papír / watercolour, paper | 13x20 cm | magángyűjteményben / in private collection

Hősök / Heroes
Szabadság 1. / Liberty 1.
Ámok / Amok
A vezér szava Isten szava / The voice of the leader is the voice of God
Jön, vagy megy? / Comes or goes?
Szabadság 2. / Liberty 2.


Csinos kis akvarellek II. / Cute Little Aquarelles II.
2015 | vízfestmény, papír / watercolour, papír | A/6

Óbudai téglagyár / Óbuda Brickworks
A nyilas hatalomátvétel után gyűjtőtáborként funkcionált; a deportálás, illetve a Német Birodalom felé gyalogosan induló halálmenetek egyik utolsó magyarországi állomása volt. A deportálások során a magyar szervek hivatalos becslések szerint 437.000 zsidó elszállításában segédkeztek. After the Arrow Cross Party (an anti-semite, National Socialist party) came to power the brickworks was used as a transit camp for Hungarian Jews; it served as one of the last stops in Hungary during the deportations and the death marches to Germany. It is estimated that the Hungarian authorities assisted with the deportation of 437,000 Jews.

Bíró Dániel Gyógyintézet / Bíró Dániel Hospital
1945. január 14-én a Városmajor utcai zsidó kórház 130-150 betegét, orvosát és ápolóját nyilas fegyveresek mészárolták le. Az épületet kifosztották, majd a holttestekkel együtt felgyújtották. 2007-ben az azóta felépült tömbházak homlokzatára a kerületi önkormányzat emléktáblát állított az áldozatoknak.
On the 14th of January, 1945, the Arrow Cross Party militia slaughtered 130-150 patients, doctors and nurses in this Jewish Hospital. The building was first looted and then along with the corpses set on fire. To commemorate the victims the district government unveiled a memorial in 2007 on the facade of the building block that had been erected on the spot.

Nyilas ház / The Arrow Cross House
A zuglói nyilascsoport ebben a pártházban és más XIV. kerületi helyszíneken 200-300 embert (nagyrészt zsidókat) gyilkolt meg 1944 októbere és 1945 januárja között. A tetteseket 1949-ben és 1967-ben állították bíróság elé, ahol összesen tizenkét személyt végeztek ki, a többiek súlyos börtönbüntetést kaptak.
Between October 1944 and January 1945, members of the Arrow Cross Party murdered 200-300 people (mostly Jews) in the 14th district, at the headquarters of the party and throughout the district. The perpetrators were brought to trial in 1949 and in 1967; 12 of the accused were executed, the rest received serious sentences of imprisonment.


Csinos kis akvarellek III. / Cute Little Aquarelles III.
2016 | vízfestmény, papír / watercolour, paper | 13x20 cm

Mátyás király-emlékmű (Mellocco Miklós) / Mathias Rex Foundament (Miklós Melocco)
Deák Dénes Kút (Haraszty István) / Dénes Deák Fountain (István Haraszty)
Prohászka Ottokár szobor (Fülöp Elemér) / Ottokár Prohászka Statue (Elemér Fülöp)


Csinos kis akvarellek IV. - tervek / Cute Little Aquarelles IV. - plans
2016 | ceruza, papír / pencil, paper | A/4

Mélyi József megnyitóbeszéde:

"Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Bármennyire komoly is a helyzet, játsszunk el egy gondolattal. Mi történne, ha ebben a kiállítótérben most valóban Adolf Hitler akvarelljei lógnának a falakon? Elsősorban a falakon kívül történne sok minden: tüntetés lenne és ellendemonstráció, külföldi riporterek tömege érdeklődne, hogy is lehetséges ez. Hogyan került újra terítékre a múlt, miként juthatott ide, Székesfehérvárra a fiatalkorában képeslap-motívumok más...

Tovább...

Gábor Gina és Szabó Zoltán cikke a FMH, 2016. március 25., 20.40 [nyomtatásban: 2016. márc. 26., 1-2. o.] (fotós: Horváth Renáta)
Székesfehérvár -- Péntek este nyílt meg a Városi Képtár-Deák Gyűjteményben Borsos Lőrinc Csinos kis akvarellek című kiállítása
Borsos János és Lőrinc Lilla alkotópáros dolgozik évek óta Borsos Lőrinc néven. A kiállításon látható akvarellek nem létező emlékek, hanem inkább díszletek lenyomatai. Mindaz, amit az akvarell műfajával láttatnak, végtelenül ironikus, hiszen a képeslapszerű giccs mögé bújtatva, olyan szubjektív világot alkotnak, ami a véleménynyilvánítás eszköze lesz.
Képgaléria: http://feol.hu/hirek/bucsu-de-remeny-is-1760125?block=plt_modal_gallery&galery=2620814

Bokros Judit: Közérzeti képeslapok Borsos Lőrincéktől (feol.hu, 2016. április 2. - Koppán Viktor Dávid fotóival)

Csordás Lajos: Nem kell az avantgárd, Kerényi egyik kedvencét ültették Székesfehérvár nyakára. nol.hu, 2016. április 12., kedd

Nagy Zoltán Péter: Jobb, hogy ők ásták el, FehérVár, 2016. március 31., 4. o. (.pdf)

Zsámboki Miklós: A kutak eltűntek. ÉS, LX. évfolyam, 15. szám, 2016. április 15.
(Borsos Lőrinc Csinos kis akvarellek című kiállítása május 14-ig látható a székesfehérvári Deák Gyűjtemény -- Városi Képtárban.)

Mélyi József: Történelmi keringő -- akvarellek Hitler modorában, Műértő, 2016, május, XIX. évf. 5. sz., 2. o.

BORSOS LŐRINC: CSINOS KIS AKVARELLEK

"Emlék, emlék, a keltezés, legyen ez a színhely, legyen ez a díszlet." (Bereményi Géza)

BORSOS LŐRINC egy Borsos János és Lőrinc Lilla által előhívott fiktív képzőművész. Műveiben rendkívül érzékenyen reagál az őt körülvevő politikai és társadalmi jelenségekre, a nemzeti és a művészi identitás keresésére. A Csinos kis akvarellek sorozatok mind témájukban, mind műfajukban csak kiragadott pillanatok a művész változatos életművéből.
A kiállításon megtekinthető akvarellek nem létező emlékek, ha úgy tetszik, díszletek lenyomatai. A látogató az alkotásokon keresztül elsőre olyan párfilléres szuvenír-élménnyel szembesülhet, melynek valódi mondanivalója a giccs mögé bújtatott virtuális valóság módosulataiban, részleteiben és hiányaiban rejtőzik.
A három sorozat három különböző problémakörrel foglalkozik: az első, 2012-es sorozat olyan budapesti köztéri emlékműveket jelenít meg, melyeken átírják a jól ismert, konstruált történelmi gesztusokat, és a politikai véleménynyilvánítás eszközévé teszik meg, mindezt kellő szubjektivitással és iróniával.
A második sorozaton sokak számára ismeretlen épületek jelennek meg, az aláírás pedig egy mindenki számára ismerős név: A. Hitler. A képek a hozzájuk rendelt leírásokkal értelmezhetőek kerek egészként, melyekből kiderül az ábrázolt épületek második világháborúban betöltött szerepe. A sorozat a Don Tamás által 2015-ben előhívott Enyészpontok címet viselő, holokausztot feldolgozó projekt részeként jött létre.
A harmadik, legújabb sorozat Székesfehérvár köztereire, szobraira, az azokkal kapcsolatos párbeszédekre és mindezek hiányára reflektál három köztéri szobron, illetve azok hiányán keresztül. A három képen hangsúlyozottan megjelenik a felelősség kérdése, ami egy mű megjelenése vagy eltűnése kapcsán felmerülhet: ki vállalja, kire hárul, ki hárítja? A probléma köztéri szobrok esetén hatványozottan van jelen, a megoldás hatványozottan hiányzik. Akárcsak csinos kis akvarelleken.