A Szent István Király Múzeum és a Városi Képtár - Deák Gyűjtemény szeretettel meghívja Önt és barátait 2013. október 11-én, pénteken 17 órára a Csók István Képtár épületébe (Székesfehérvár, Bartók Béla tér 1.) Karctű és monitor. A magyar sokszorosított grafika 1945-2010 című kiállításra.
A tárlatot megnyitja: Révész Emese művészettörténész.
Kurátor: Lóska Lajos művészettörténész.
A kiállításmegnyitó egyben Lóska Lajos - a kiállításhoz kapcsolódó - könyvének bemutatója is.
Nyitva: 2014. január 31-ig: hétfőn 13-18 óráig, keddtől péntekig 10-18 óráig, szombaton 10-15 óráig, (zárva: november 1-2., december 24-26., december 31., január 1.).
A kiállítás támogatója a Nemzeti Kulturális Alap.
A kiadvány a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával jött létre.

Albert Ádám; Almásy Aladár; Bak Imre; Banga Ferenc; Baranyay András; Barcsay Jenő; Benes József; Bukta Imre; Butak András; Daradics Árpád; Deim Pál; Fajó János; Gaál József ; Gallusz Gyöngyi; Gémes Péter; Germán Fatime; Gross Arnold; Gyarmathy Tihamér; György Csaba Borgó; Gyulai Líviusz; Halbauer Ede; Hincz Gyula; Joláthy Attila; Július Gyula; Kalmár István; Kéri Ádám; Kocsis Imre; Kondor Béla; Koralevics Rita; Korniss Dezső; Koroknai Zsolt; Koronczi Endre; Kótai Tamás; Kovács Péter Balázs; Kovács Tamás; Lakner László; Lévay Jenő; Madácsy István; Major János; Maurer Dóra; Molnár László József; Nagy Gábor György; Orosz István; Pásztor Gábor; Pinczehelyi Sándor; Prutkay Péter; Rácmolnár Sándor; Rékassy Csaba; Sáros András Miklós; Somogyi Győző; Somorjai Kiss Tibor; Stefanovits Péter; Swierkiewicz Róbert; Szabados Árpád; Szemethy Imre; Szíj Kamilla; Szőnyi István; Szurcsik József; Zsankó László
A kiállítás az 1945 utáni magyar sokszorosított grafika, a rézkarc, a litográfia, a szita, ofszet és a számítógépes nyomatok, illetőleg a monotípia történetének gazdagon illusztrált bemutatására vállalkozik. Közel 60 művész több mint 100 művel mutatja be a korszak grafikai törekvéseit.
A háború utáni grafikusnemzedék egyik legkiemelkedőbb, legemblematikusabb képviselője Kondor Béla, aki 1956-os diplomamunkája modern felfogásával nagy vihart kavart a szakmai körökben, de mindenekelőtt a szocialista kultúrhivatalnokok között. Az ő művészetével párhuzamosan, legfeljebb néhány év eltéréssel teljesedett ki többek között Gross Arnold apró motívumokból építkező mese- és álomvilágot bemutató munkássága, továbbá Csohány Kálmán és Lenkei Zoltán balladai hangvételű, expresszív, Rékassy Csaba klasszicizáló, már-már mágikus realista kifejezésmódja.
A hatvanas évek művészeinek másik csoportja (Lakner László, Maurer Dóra, Pásztor Gábor) elfordul a klasszikus-hagyományos kifejezésmódoktól és az Észak-Amerikából kiinduló, Európát is meghódító pop art stílushoz kapcsolódik. A következő évtizedet, a hetvenes éveket a fotó (Baranyay András), a síkkonstruktív, a hard edge irányzatok dominanciája jellemzi (Deim Pál, Bak Imre, Fajó János), valamint a pop art továbbélése (Kocsis Imre), később pedig megjelenik az intellektuális szürrealizmus (Szabados Árpád, Szemethy Imre, Almásy Aladár). Ugyancsak ebben az időszakban erősödik meg a társadalomkritikus ábrázolásmód (Pinczehelyi Sándor, Somogyi Győző, Prutkay Péter).
A nyolcvanas években a stílusok kavalkádja és a technika tisztelete érzékelhető a meghatározó alkotók (Molnár László József, Orosz István, Stefanovits Péter és mások) tevékenységében. A következő évtizedben viszont újra a koncept művészet és a minimal art előretörése dokumentálható (Kótai Tamás, Gallusz Györgyi, Szíj Kamilla), de kiteljesedik a komputer technika alkalmazása (Koronczi Endre, Nagy Gábor György stb.) is, sőt ez utóbbi irányzatok határozzák meg az új évezred első évtizedét.

Ára: 3.900 Ft