Fejléc
Árnyék
 
Októberi programjaink
Elválasztás



Október 4., csütörtök 16.30: Cifrapalotától a sosemvolt víztoronyig / Kecskemét századfordulós-szecessziós építészete. Ifj. Gyergyádesz László művészettörténész előadása



Kecskemét azon városok közé tartozott, ahol az urbanizáció nem a kiegyezés utáni általános konjunktúra idején, hanem a millennium és az azt követő években teljesedett ki, így a városképet elsődlegesen már nem a historizmus, illetve az eklektika, hanem a századfordulós-szecessziós építészeti irányzatok határozták meg. Kecskemét több szempontból is különleges főtéri építészeti együttese ennek köszönhetően a Trianon utáni Magyarországon egyedülállónak számít, mivel legközelebbi rokonai (Szabadka, Marosvásárhely, Nagyvárad) ma már határainkon túl találhatóak. A főtéri épületeken három szecessziós építészeti irány, korszak is tanulmányozható. Az 1896-ban felavatott Városháza Lechner Ödönnek, a magyar szecessziós építészet legnagyobb alakjának egyik főműve. A Lechner-iskolához tartozik a 20. század első évtizedében Komor Marcell -- Jakab Dezső páros által tervezett Iparos Otthon, illetve az eredetileg városi bérházként emelt Cifrapalota (Márkus Géza).




Október 19., péntek 16.30: Festészet Nap rendezvény / A Kecskeméti Művésztelep eredményei és ellentmondásai. Sümegi György művészettörténész előadása



Az előadásról:
A Kecskeméti Művésztelep az első magyarországit, a nagybányait vette mintául az 1909-es megalakításakor, ám több ponton eltért tőle. A kiegyezés után ütemes fejlődésnek indult mezővárosban az urbanizáció az új ízlés, a szecesszió jegyében fogant építészettel gazdagította a várost, amelybe a művésztelep alkotói műveikkel is bekapcsolódtak. Ez már új vonást rajzol a hazai művésztelepek térképére, ám a kolónia ellentmondásait a kora képzőművészet-közéleti konfliktusai árnyalták. Mégis volt néhány éve az első világháború előtt, amikor a Képzőművészeti Főiskola hallgatói a nyári gyakorlatukat, az őszi és tavaszi két szemeszter utáni harmadikat, a trimesztereket az árnyas, ligetes Műkertben tölthették. Egyfajta alföldi Árkádia-festészet kialakulásának az elemei tűnnek fel egy-egy alkotásukban, míg a legprogresszívebb alkotóknál a kecskeméti városkép adekvát megfogalmazásaival találkozhatunk.

Az előadóról -- Sümegi György rövid szakmai életrajza:
Kaposváron született (1947). Magyar nyelv és irodalom -- történelem szakos tanári diplomát a Kossuth Lajos Tudományegyetemen Debrecenben (1971), művészettörténész diplomát pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (1977) szerzett. A kecskeméti Katona József Múzeum művészettörténészeként (1971--1981) a Kecskeméti Képtár létrehozásán és kollekciója fejlesztésén dolgozott. Volt szerkesztő (Forrás, Múzsák kiadó), dolgozott a közigazgatásban (Művelődési Minisztérium, 1982--2000) és levéltárban (Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2001--2010). Muzeológusként rendezett kiállításokat (pl. Perlrott-Csaba Vilmos, Nemes Marcell hagyatéka, Szalay Lajos, Tóth Menyhért, Hajnal János, Kecskeméti litográfiák 1963--1973, 1956 képzőművészete). Kezdeményezésére, a kutatásaira támaszkodva indult el a Velencei Biennale magyar pavilonjának, kiállítóházának rekonstrukciója. Részt vett a nagybányai művésztelep centenáriumi (1996) eseményeinek szervezésében és a magyarországi múzeumok kortársművészeti gyűjteményezésének irányításában. (Lásd erről: Pataki Gábor -- Sümegi György: Kortárs művészet múzeumi gyűjteményekben 1988--1999. Képző- és Iparművészeti Lektorátus, Bp., 2001.)
Tanulmányai és könyvei a Duna-Tisza köze szakrális művészetéhez, a kecskeméti szecessziós építészethez, a hazai művésztelep-históriához, a fotóművészethez (Pécsi József, az 1956-os forradalom fotóhagyatéka), az 1956-os forradalom képzőművészetéhez, a 20. századi erdélyi (Nagy István, Szolnay Sándor, Miklóssy Gábor, Nagy Imre) és magyarországi (Szalay Lajos, Tóth Menyhért stb.) képzőművészek életművéhez kapcsolódnak.
Több mint harminc könyvet írt.

Jó lehetőség, hogy a november 4-én záró időszaki kiállításunkat ("Hóbortos ultramodernek" a Műkertben) egyik legjobb szakértője segítségével nézhesse meg és értelmezhesse!



Október 2. (kedd), 4. (csütörtök), 9. (kedd), 12. (péntek), 16. (kedd) 12.30-tól: Ingyenes tárlatvezetések délidőben



Kiállítás ebéd után?, FTV, 2018.10.02., k. 15.46






A Kecskeméti barangoló kártyajáték segítségével fedezd/fedezze fel kiállításunkat!


A kiállítás megtekinthető: 2018. november 4-ig, keddtől vasárnapig 10--18 óráig


AJÁNLÓ

KIÁLLÍTÁSOK

HÍREK

© Városi Képtár – Deák Gyűjtemény • 8000 Székesfehérvár, Oskola u. 10. – deak@deakgyujtemeny.hu
magyarenglish