Fejléc
Árnyék
 
(c) deakgyujtemeny.hu

Fél évszázad legszebb virágcsendéletei

Fél évszázad (1890-1940) legszebb magyar virágcsendéletei magán és múzeumi gyűjteményekből. (Koszta József, Rippl-Rónai József, Vaszary János, Márffy Ödön, Czóbel Béla, Nagy István, Csók István)
a kiállítást rendezi: Szűcs Erzsébet
A tárlat társszervezője a Bübali Kft.
megnyitó: 2010. augusztus 13-án, pénteken 18 órakor
megtekinthető: november 21-ig
nyitva tartás: kedd-vasárnap 10-18 óráig

2010. augusztus 13 - november 20.
Elválasztás
A kiállításról
Elválasztás

A tárlat legkorábbi és legdrágább darabjai még a kitűzött korszakhatár előttiek. Munkácsy Mihály, a szalonok világát idéző alkotását Kovács Gábor gyűjteményéből kölcsönöztük és Benczúr Gyula Csendélet rózsákkal című festményét egy másik magángyűjtemény, bocsátja rendelkezésünkre.
A kiállításban több művel szereplő alkotók első generációja közül Rippl-Rónai József, Koszta József és Csók István a kiegyezés évtizedében, Iványi Grünwald Béla, Vaszary János pedig annak évében 1867-ben, az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttének idején született. Az 1870-es, 80-as években megindult jelentős fejlődés, polgárosodás kedvezett tanulmányaiknak, pályakezdésüknek. Többen Bécsben, Münchenben, majd Párizsban folytatták a Budapesti Mintarajziskolában megkezdett tanulmányaikat.
Iványi Grünwald festészetében főként a harmincas évektől a realizmushoz való visszatérésének idejéből sok alkotását ismerjük. Életrajzíróitól tudjuk, hogy San Remoi kiállításán Bruno Kahnemann világhírű virágtermesztő kilenc alkotását vásárolta meg, melyek ma is San Remoban az örökösök tulajdonában vannak. Petrovics Elek korabeli kritikus így ír munkáiról: "Nagy kedvvel festett virágcsendéleteket, köztük néhány olyan ragyogóan frisset, illatosat, költészettel teljeset, hogy színe javához tartoznak annak, amit ebben a nemben a magyar művészet termelt. Ha Iványi Grünwald történetesen Párizsban festi ezeket a színes villogó atmoszférában fürdő csokrokat, akár Renoir utódát láthatták volna benne."
A tíz-tizenöt évvel később született alkotók: Márffy Ödön, Czóbel Béla, Ziffer Sándor már némiképp a tájékozott világpolgárok biztonságával mozogtak az európai művészeti élet színpadán.
A tárlaton bemutatott alkotások közel fele a századforduló körül és az első világháborút megelőző években készült, a fennmaradó alkotások nagy része a harmincas években, a nagy világgazdasági válság és az azt követő fellendülés idején. Kiállításunk időintervalluma a negyvenes évekkel lezárul.
Az 1890-es évektől az 1940-es évekig tartó időszak nem egységes művészettörténeti korszak. A lehatárolás idejénél elsősorban a fellehető, publikációkban, honlapokon bemutatott e témájú alkotások nagy mennyiségét vettük alapul: a bemutatott alkotások legnagyobb számban a huszadik század első másfél évtizedében, majd azt követően főként a harmincas években születtek.
A műfaj magyarországi történetét átfogóan bemutató kiállítások még nem születtek, sőt az egyes, itt hangsúllyal szereplő alkotók tárlatain, monográfiáiban sem szerepeltek a virágcsendéletek nagyobb hangsúllyal. Nagy István rendkívüli finomságú, e műfajban festett alkotásaira sok - a művészetben jól tájékozott - tárlatlátogató sem emlékszik. A kiállítás rendezőjének figyelmét a Szépművészeti Múzeum Van Gogh kiállítása kísérőjéül megrendezett, a korszak magyar művészei munkáit bemutató kiállításon tűnt fel először. Ez a kissé elhanyagolt helyzet következhet a műfajok versenyében elfoglalt hagyományos, talán lenézett, vagy sokak szerint csak díszítő funkciót hordozó helyzetéből is.

Válogatásunkban egységes, kvalitásos csoportot képviselnek az ún. alföldi festészet - Koszta József, Tornyai János, Nagy Balogh János, Nagy István - képviselőinek munkái. A természethez és a népművészet világához mindennapi közelségben élő alkotók az ábrázolás folyamán gyakran mindennapi egyszerűségében tételezik fel és mutatják be a ház melletti kertből leszakított virágokat, növényeket. Munkáikon gyakran népművészeti tárgyak (vázák, bútorok) szerepelnek. "A népművészet, amely gyakran a régmúlt magas művészetének, formakincsének őrzője, a magas művészet szerintünk vele és tőle csak magasabbá válhat. Természetesen csak akkor, ha érzi íratlan törvényeit, és ezekkel összhangban alkot újat." - írja Nagy István művésztét elemezve Solymár István. Magas fokú festői tudással, a legnagyobb technikai bravúrral érzékeltetik az anyagszerűséget, és azt mintegy túlfokozva hangsúlyozzák a látszati világ törékenységét. A téma nem zárja ki az egyéni művészi habitus és temperamentum érzékeltetését: "Koszta képein egy belső indulat kitörését érezzük." - írja korabeli kritikusa Telepy Károly.

A kiállításban legnagyobb számban egyrészt a megye szülöttének, Csók Istvánnak hét, másrészt a virágcsendélet műfaját több alkotói korszakában eltérő, de hangsúlyos módon létrehozó alkotó Vaszary János kilenc alkotással szerepelt.

Női festők külön terme
A városunkban élt Székely Bertalan tanítvány, szobrász-feleség Bory Jenőné (Komócsin Ilona) nagyszámú virágcsendélet festményét őrzi a Bory-vár Múzeum. Innen adódott az ötlet, hogy munkáiból válogatva mutassunk be néhányat tárlatunkon. Egészítsük ki a képet, helyezzük kontextusba, helyezzük a korszak női alkotóinak munkái közé. Így külön teremben mutatjuk be Stróbl Zsófia (Stróbl Alajos szobrászművész húga), Lónyay Elemérné, Gráber Margit, Modok Mária (Czóbel Béláné), Paris Anella (Rippl-Rónai József nevelt lánya) alkotásait.


Köszönet a műtárgyaikat kölcsönző gyűjteményeknek: Magyar Nemzeti Galéria, BTM Fővárosi Képtár, Rippl-Rónai Múzeum (Kaposvár), Herman Ottó Múzeum (Miskolc), Szent István Király Múzeum (Székesfehérvár), Városi Művészeti Múzeum (Győr), Kovács Gábor Alapítvány (Budapest), Antal-Lusztig Gyűjtemény (Debrecen), valamint székesfehérvári és budapesti magángyűjtemények.

Külön köszönet a Virág Judit Galéria és Aukciósháznak, a gyűjtők és az intézmény közötti közvetítésében végzett önzetlen munkájáért.

A kiállítás a Városi Képtár és a Bübali kft. közös rendezésében valósul meg.
A kiállítás menedzsere: Derecskei Andrea, rendezője Szűcs Erzsébet.
Segítőik a Városi Képtár - Deák Gyűjtemény munkatársai.

A tárlat fő támogatója: Székesfehérvár MJ Város Kulturális és Turisztikai Bizottsága.


Nyitva tartás: keddtől vasárnapig 10-18 óráig, minden csütörtökön plusz két órában 20 óráig. Hétfő szünnap.

Belépődíjak:
felnőtt: 1.500,- Ft.
diák, nyugdíjas: 800,- Ft.
csoportok részére (10 fő felett) felnőtt: 1.200,- Ft.
csoportos diák, nyugdíjas: 600,- Ft.
családi jegy: 2 felnőtt és 2, illetve több gyermek: 3.000,- Ft.

A székesfehérvári oktatási intézmények diákjai, osztályonként két kísérő pedagógussal - a Kulturális és Turisztikai Bizottság támogatásával - ingyenesen látogathatják a kiállítást.

letölthető pdf


16 féle képeslap (100,- Ft. / db):
Bornemisza Géza (1884-1966): Virágcsendélet, 1910-es évek; olaj, vászon, 57,5x57 cm, 89.156.1. (Deák Gyűjtemény)
Márffy Ödön (1878-1959): Virágcsendélet, 1930-as évek; olaj, vászon, 60,5x70,6 cm, 89.52.1. (Deák Gyűjtemény)
Benczúr Gyula (1844-1920): Csendélet rózsákkal, 1902; olaj, vászon, 100x70 cm (magántulajdon)
Bory Jenőné / Komócsin Ilona (1885-1974): Bogáncsos csendélet, 1905; olaj, vászon, 38x48 cm (Bory-vár Múzeum)
Bory Jenőné / Komócsin Ilona (1885-1974): Rózsák, 1908; akvarell, papír, 240x260 cm (Bory-vár Múzeum)
Vaszary János (1867-1939): Virágok (vázában) lepkékkel; olaj, vászon, 79x68,8 cm, 78.141.T (MNG)
Koszta József (1861-1949): Virágcsendélet; olaj, vászon, 50x40 cm (magántulajdon)
Vaszary János (1867-1939): Virágcsendélet; karton, olaj, 20,5x15,5 cm, 82.32.1. (Szent István Király Múzeum)
Nagy Balogh János (1874-1919): Virágcsendélet; olaj, vászon, 52,5x37,5 cm, 5772 (MNG)
Iványi Grünwald Béla (1867-1940): (Nagy) Virágcsendélet, 1935; olaj, vászon, 80x60,5 cm (magántulajdon)
Ferenczy Károly (1862-1917): Georginák (Babarózsák), 1911; olaj, vászon, 54x65 cm, 77.105 (Herman Ottó Múzeum, Miskolc)
Ziffer Sándor (1880-1962): Virágcsokor ablakban, 1937; olaj, vászon, 69x100 cm (MKB)
Stróbl Zsófia (1860-?): Virágcsendélet; olaj, vászon, 51x59, 60.16. (MNG)
Vaszary János (1867-1939): Virágcsendélet 1930-es évek vége; olaj, vászon, 70x90 cm (KOGART)
Nagy István (1873-1937): Virágcsendélet; papír, pasztell, 32x45 cm (Antal-Lusztig Gyűjtemény)
Csók István (1865-1961): Műteremsarok, 1910 körül; olaj, vászon, 72x92 cm (KOGART)



A műfaj és kezdetek
Elválasztás

Ízlelgetve a szót: "csendélet", megerősítve érezzük a magyar nyelv kifejező szépségét, képi, költészetre alkalmas jellegét. A műfaj latin neve: "natura morta" (halott természet), vagy az angol "still life" (még élő), az ábrázolt dolog halott, vagy majdnem halott voltát hangsúlyozza. A magyar "csend" és "élet" — látszólag egymásnak és a halálnak ellentmondó szóösszetétele más gondolattársításból fakad, szintén magában hordozhatja a dolog pillanatnyi, átmeneti, időszakos voltát, de a csend örökkévalóságával állandósíthatja is, így minőségivé is teheti az ábrázolt tárgy jellegét.
A kifejezésben rejlő költői, filozofikus tartalmat erősítik a műfaj legjobb magyar példái is.
Az örökkévalóságnak szánt műtárgyak: óvott, védett, restaurált — múzeumi, magán és alapítványi gyűjteményekben féltve őrzött alkotások közönségnek való bemutatása öröm és esemény.
A tárlat izgalmát, feszültségét már az utókor számára minél hosszabb ideig megőrzendő érték és a hamar hervadó vágott virág - akár a női szépség — mulandóságának ellentéte is fokozhatja.
A konzerválás — sok esetben a teremtésnél is nagyobb — kényszere él korunkban.
A székesfehérvári Városi Képtár — Deák Gyűjtemény kiállítása igyekszik a hazai magyar művészet kialakulásának nagy korszakából bemutatni azokat a — legmagasabb festői és tartalmi kvalitású — mestereket, akik e műfaj magyarországi megteremtésében és magas szintű művelésében részt vettek.
A kiállítás ötven év terméséből állt össze. Részben a magyar millennium időszakának alkotásaiból válogat, majd a szecesszió dinamikus, ornamentális vonalvezetését tükröző művekből, az izmusok születése utáni, harmincas évek kissé fáradt klasszicizmusán át, a második világháború korszakának gyakran a külvilággal dacolni kívánó képeiig.
A virág-csendélet táblakép, mint a polgárság "képfogyasztásának" egyik nagyszámú és kedvelt eleme, sok más műfajjal egyetemben a 17. századi németalföldi művészetben önállósodott és vált árucikké.
Előzményeit éppúgy megtalálhatjuk a pompei-i freskókban, kompozíciós elemeit tekintve pedig a szárnyas oltárok fatábláin és a reneszánsz bútorok intarziáin is.
A kezdetek protestáns, keresztényi, metaforikus vagy allegorikus jelentésekkel is felruházott — nem ritkán a pompát, gazdagságot is hangsúlyozó — tartalmai után, a képek 19. századra már jelentősen veszítettek effajta fontosságukból, az áttételes jelentések feledésbe merültek.
Az impresszionizmus és posztimpresszionizmus mesterei (pl. Cézanne, Van Gogh) munkái új, elsősorban önálló művészi tartalmak hordozóivá tették a műfaj kiemelkedő alkotásait.
A magyarországi gyűjtemények (Szépművészeti Múzeum, Herman Ottó Múzeum, KOGART) a magyar kezdetet a legkorábbi magyar eredetűnek nevezhető darabokkal: Bogdány Jakab (1660 körül Eperjesen született, majd Amszterdamban, és az 1690-es-től 1724-ig Londonban élt) művész alkotásaival reprezentálják.



A megnyító, 2010. augusztus 13.
Elválasztás

megnyitotta: Boros Judit művészettörténész

köszöntőt mondott: Vargha Tamás, Székesfehérvár MJVÖ tanácsnoka és Derecskei Andrea a kiállítás menedzsere

közreműködött: Vakler Anna népdalénekes és Varró János népzenész










































































Kísérőprogramok a kiállításban
Elválasztás

A kiállítás képeit bemutató óriás mesekocka kirakási, és rajzolási lehetőség gyerekeknek folyamatosan.

Kortárs fotóművészek (Czesznak Zsolt és Herendi Péter) virágfotóiból összeállított digitális diaporáma vetítések a freskós teremben a kiállítás ideje alatt folyamatosan.
- Czesznak Zsolt: Szirmok lágy ölén. 5 perc 53 másodperc (zene: Cafe del Mar) 2010.
- Herendi Péter: Virágok. 23 perc 30 másodperc (zene: Brian Eno)



Múzeumpedagógiai programok és tárlatvezetések
Játszva tanulás: Az óvodásoknak és általános iskolásoknak (12 éves korig) ajánlott komplex foglalkozás: benne többek között hűtőmágnes készítés (virágalakú formába öntött gipsz megfestve) és ismeret feldolgozó csapatvetélkedő.

Tárlatvezetés minden korosztály számára, a látogatók tudás-szintjéhez és elvárásaihoz igazodva.

A foglalkozások, és tárlatvezetések díja: (minimum 10 főtől): 300,- Ft/fő

Nagy rajzolás
Idén, október 9-én, szombaton 14-18 óráig, a Múzeumok Őszi Fesztiváljának keretein belül a székesfehérvári Városi Képtár - Deák Gyűjteményben is megrendezésre kerül a nemzetközi The Big Draw (Nagy Rajzolás Nap), amelyre szeretettel várunk mindenkit, aki egyénileg, vagy csoportosan vállalkozik a VIRÁG-CSEND-ÉLET - Fél évszázad (1890-1940) legszebb magyar virágcsendéletei magán és múzeumi gyűjteményekből című időszaki kiállításunkhoz kapcsolódó alkotások létrehozására, választékos felületeken és technikákkal!



Ismeret- és készségfejlesztő programok

Festőkurzus (14 éves kor felettieknek) autodidaktáknak és művészpályára készülőknek: augusztus 23-tól 28-ig, Szentes Ottokár és Acsa Szűcs Imre festőművészek vezetésével. (Naponta 3 óra tanári segítséggel.)
A kurzus 3 részből áll: A kiválasztott festmény másolatának elkészítése, önálló alkotói átfogalmazások (parafrázis) készítése, és egy önálló mű, csendélet, beállítás látvány utáni megfestése.
A kurzus díja: 15.000,- Ft. A festőanyagokról és szerekről a kurzus résztvevői gondoskodnak maguknak! A kurzust 28-29-én kiállítással zárjuk (igény esetén, hétvégi napokon megismételjük).

Szabadegyetemi előadások:
1. Termesztett, vágott virág az európai kultúra történetében. Szeptember 16-án, csütörtökön 18 órakor.
2. Virágcsendélet az egyetemes és magyar művészet történetében. Október 14-én, csütörtökön 18 órakor. Előadó: Révész Emese művészettörténész, a Pázmány Péter Tudományegyetem tanára.
3. Virág a fotókon - fotótörténeti előadás. November 11-én, csütörtökön 18 órakor. Előadó: Farkas Zsuzsanna fotótörténész, a Magyar Nemzeti Galéria muzeológusa.



Névnapok és virágkötők a kiállításban

szeptember 11-én, szombaton, 14 órától 18 óráig - Mária naphoz kapcsolódóan,
november 18-án, csütörtökön 16 órától 20 óráig - Erzsébet naphoz kapcsolódóan,
virágkötő mesterek segítségével készíthetik el a látogatók saját ajándékcsokrukat.

A belépődíjon felül az általuk felhasznált anyagok árát kell kifizetniük.


Ingyenes belépés a virágnevűeknek:
augusztus 30-án, vasárnap a Rózsa,
szeptember 4-én, szombaton a Rozália,
október 29-én, pénteken a Nárcisz,
november 17-én, szerdán a Hortenzia nevű hölgyek a kiállítást ingyenesen látogathatják.



Társművészetek
október 16-án, szombaton 17 órakor: Virágénekek - népzenei koncert Vakler Anna népdalénekes, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanárának előadásában.
A koncert a kiállításra váltott belépőjeggyel hallgatható meg.



Pályázatok

Most divat a virágminta! - szeptember 19-ig.
Küldje el kedvenc virágmintás ruhája fotóját! A képzőművészet és a divat világa sok esetben találkozik és hat(nak) egymásra. A kiállításra készülve egyre több virágmintás textil ruhára figyeltünk fel járókelőkön és a kirakatokban. Mutasd / mutassa meg, van-e Neked, vagy Önnek ilyen ruhája. A beküldők között értékes ajándékok találnak gazdára. Tervezzük, hogy a beküldött ruhákból divatbemutatót tartunk a Fehérvári Vigasságok alkalmából.

Virág-kollázs - október 17-ig.
Rajzpályázatunkra vegyes technikával készült alkotásokat várunk, ahol papír, fénykép, textil, növényi részek (levél, szirom), fa, fém és egyéb anyagok fantáziadús felhasználásával mutathatod meg saját virágcsendéletedet. A kiírás a 6-14 éves korosztály számára szól. A képeket kérjük legalább A/4-es méretben adjátok le, október 17-ig a Képtár portáján. A legjobb alkotásokat kiállításon mutatjuk be és díjazzuk!

Csendélet fény-képek - október 17-ig.
Pályázatunkra montázstechnikával készült fotókat várunk felnőtt alkotóktól. A téma kötött: a virág(csendélet) és a hozzá kapcsolódó gondolattársítások. A fotókat legalább A/4-es méretben, keretezve kérjük leadni a Képtár portáján 2010. október 17-éig. A legjobb alkotásokat díjazzuk, és kiállításon mutatjuk be!



Íz és illat
Esélyegyenlőségi és élmény programok a kiállításban
szeptember 13-án, hétfőn 9-től 17 óráig - az Esélyek Házával közös rendezésben - a testi és szellemi fogyatékossággal élő emberek speciális igényeihez igazodva mutatjuk be a kiállítást. (A látássérültek számára leíró tárlatvezetéssel készülünk, emellett a siket és nagyothallók részére jelnyelvi tolmácsot biztosítunk, a mozgássérültek számára rámpák teszik majd lehetővé a könnyebb közlekedést). A tárlat élményét illatos virágokkal és virágmézek kóstolási lehetőségével egészítjük ki.
A belépés és részvétel a meghívottak és kísérőik számára ingyenes.



Megkezdődött a festőkurzus
Elválasztás

Festőkurzus (14 éves kor felettieknek) autodidaktáknak és művészpályára készülőknek: augusztus 23-28. (hétfő-szombat) 13-16 óráig, Szentes Ottokár és Acsa Szűcs Imre festőművészek vezetésével. (Naponta 3 óra tanári segítséggel.)
A kurzus 3 részből áll: A kiválasztott festmény másolatának elkészítése, önálló alkotói átfogalmazások (parafrázis) készítése, és egy önálló mű, csendélet, beállítás látvány utáni megfestése.
A kurzus díja: 15.000,- Ft. A festőanyagokról és szerekről a kurzus résztvevői gondoskodnak maguknak! A kurzust 28-29-én kiállítással zárjuk (igény esetén, hétvégi napokon megismételjük).



















































Virág - Csend - Élet (a kiállított műtárgyak listája)
Elválasztás

Bory Jenőné / Komócsin Ilona (1885-1974): Bogáncsos csendélet, 1905; olaj, vászon, 38x48 cm (Bory-vár Múzeum)
Bory Jenőné / Komócsin Ilona (1885-1974): Rózsák, 1908; akvarell, papír, 240x260 cm (Bory-vár Múzeum)
Modok Mária (1896-1971): Virágcsendélet, 1940-es évek; olaj, farost, 53,5x28 cm, 89.42.1. (Deák Gyűjtemény)
Modok Mária (1896-1971): Virágcsendélet, é.n.; olaj, vászon, 338x25,6 cm, 2001.32.1. (Deák Gyűjtemény)
Ámos Imre (1907-1944): Virágcsendélet kesztyűvel, 1920-as évek, olaj, vászon, 60,3x45,9 cm, 94.12.01. (Deák Gyűjtemény)
Bornemisza Géza (1884-1966): Virágcsendélet, 1910-es évek; olaj, vászon, 57,5x57 cm, 89.156.1. (Deák Gyűjtemény)
Márffy Ödön (1878-1959): Virágcsendélet, 1930-as évek; olaj, vászon, 60,5x70,6 cm, 89.52.1. (Deák Gyűjtemény)
Bornemisza Géza (1884-1966): Cserepes liliom, 1910-es évek; akvarell, papír, 471x320 mm, 94.28.1. (Deák Gyűjtemény)
Czóbel Béla (1883-1976): Csendélet sárga krizantémokkal, 1930-as évek; vászon, olaj; 64,6x49,6 cm; 94.55.1. (Deák Gyűjtemény)
Czóbel Béla (1883-1976): Virágcsendélet, 1950-es évek; papír, vegyes technika; 480x345 mm; 94.57.1. (Deák Gyűjtemény)
Koszta József (1861-1949): Virágcsendélet; olaj, váson; 50x40 cm (magántulajdon)
Czóbel Béla (1883-1976): Virágcsendélet (magántulajdon)
Nagy István (1873-1937): Virágcsendélet kék háttérrel; papír, pasztell, 53x64 cm (magántulajdon)
Rippl-Rónai József (1861-1927): Maszkos csendélet; karton, papír, 65x50 cm (Győr Város Múzeum)
Vaszary János (1867-1939): Virágcsendélet; karton, olaj, 20,5x15,5 cm, 82.32.1. (Szent István Király Múzeum)
Paris Anella: Virágcsendélet, 1914; dekli, olaj, 54x39 cm, 74.03.1.8. (Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár)
Iványi Grünwald Béla (1867-1940): Csendélet a parkban, 1930; olaj, vászon, 60x80 cm (Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár)
Fényes Adolf (1867-1945): Virágok vázában, é.n.; olaj, vászon, 50x40 cm, 55.313. (Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár)
Czóbel Béla (1883-1976): Virágok, 1930-as évek; olaj, vászon, 72x60,5 cm, KM 66.199. (BTM - Fővárosi Képtára)
Czóbel Béla (1883-1976): Virágcsendélet, 1930 körül; olaj, vászon, 95x75 cm (KOGART)
Munkácsy Mihály (1844-1900): Virágcsendélet 1877-78; olaj, vászon, 76,5x62,5 cm (KOGART)
Gulácsy Lajos (1882-1932): Hölgy rózsával, 1904; olaj, vászon, 68x44 cm (KOGART)
Vaszary János (1867-1939): Virágcsendélet szoborral, 1909; olaj, vászon, 75x60 cm (KOGART)
Vaszary János (1867-1939): Virágcsendélet 1930-es évek vége; olaj, vászon, 70x90 cm (KOGART)
Csók István (1865-1961): Műteremsarok, 1910 körül; olaj, vászon, 72x92 cm (KOGART)
Csók István (1865-1961): Krizantémok, 1927 (1917?); olaj, vászon, 89x93 cm (KOGART)
Iványi Grünwald Béla (1867-1940): Virágcsendélet, 1930 körül; olaj, vászon, 50x60 cm (KOGART)
Koszta József (1861-1949): Virágcsendélet, 1910-es évek; olaj, vászon, 60x50 cm (KOGART)
Koszta József (1861-1949): Virágcsendélet; olaj, vászon, 23x31 cm (magántulajdon)
Koszta József (1861-1949): Virágcsendélet; olaj, vászon, 60x50 cm (magántulajdon)
Vaszary János (1867-1939): Virágcsendélet; olaj, vászon, 55,5x52 cm (magántulajdon)
Csók István (1865-1961): Virágcsendélet, 1930; olaj, vászon, 63x78,5 cm (magántulajdon)
Csók István (1865-1961): Asztali csendélet tavaszi virágokkal, 1914; olaj, vászon, 101x80 cm (MKB Bank Zrt)
Csók István (1865-1961): Almafavirágok (primavera), 1911; olaj, vászon, 51x51 cm (MKB Bank Zrt)
Csók István 1865-1961): Őszirózsák, 1913; olaj, vászon, 58x70 cm (MKB Bank Zrt)
Ziffer Sándor (1880-1962): Virágcsokor ablakban, 1937; olaj, vászon, 69x100 cm (MKB Bank Zrt)
Márffy Ödön (1878-1959): Napraforgók vázában, 1930; olaj, vászon, 76x60,5 cm (MKB Bank Zrt)
Csók István (1865-1961): Virágok, 1909; olaj, vászon, 67x85,5 cm, FK. 3969 (MNG)
Csók István (1865-1961): Virágcsendélet [rózsák bokályban], 1907; olaj, vászon, 69,5x50, 6660 (MNG)
Csók István (1865-1961): Virágcsendélet, 1929; 85x91 cm, 8229 (MNG)
Czóbel Béla (1883-1976): Virágcsendélet [fürtös virágok], 1930 körül; olaj, vászon, 62x80 cm, 6623 (MNG)
Gráber Margit (1895-1993): Csendélet, é.n.; olaj, vászon, 40x30 cm, FK.7716 (MNG)
H. Lónyai Elemérné: Virágok [orgona], é.n.; olaj, vászon, 53x41 cm, FK.184 (MNG)
Koszta József (1861-1949): Csendélet, 1930 körül; olaj, karton, 34,4x26,5 cm, FK. 8322 (MNG)
Koszta József (1861-1949): Virágcsendélet, é.n.; olaj, farost, 50x36 cm, 50.477 (MNG)
Nagy Balogh János (1874-1919): Virágcsendélet [krizantém (?) kerek vázában], 1910; olaj, vászon, 38,8x24,8 cm, 5513 (MNG)
Nagy Balogh János (1874-1919): Virágok bögrében é.n.; olaj, vászon, 29,5x21,5 cm, 5730 (MNG)
Nagy Balogh János (1874-1919): Virágcsendélet, é.n.; olaj, vászon, 52,5x37,5 cm, 5772 (MNG)
Nagy István (1873-1937): Csendélet, 1911; olaj, karton, 52x43, 6346 (MNG)
Nagy István (1873-1937): Virágcsendélet, é.n.; pasztell, papír, 45x62,5 cm, F.K. 9916 (MNG)
Pál Franciska: "Nemes dáliák", é.n.; olaj, vászon, 71,5x55 cm, FK.6625 (MNG)
Pál Franciska: Csendélet, é.n.; olaj, vászon, 80,5x75 cm, FK.4277 (MNG)
Stróbl Zsófia (1860-?): Virágok, é.n.; olaj, vászon, 30x42 cm, FK.9626 (MNG)
Stróbl Zsófia (1860-?): Virágcsendélet, é.n.; olaj, vászon, 51x59, 60.16. (MNG)
Tornyai János, (1869-1936): Virágcsendélet, 1932; olaj, falemez, 60x36,5 cm, 58.98 T (MNG)
Vaszary János (1867-1939): Sárga virágok Buddha szoborral é.n.; olaj, falemez, lemezpapír, 49x69 cm, FK 4986 (MNG)
Vaszary János (1867-1939): Virágok női alakkal, é.n.; olaj, vászon, 73x83 cm, 51.729 (MNG)
Vaszary János (1867-1939): Virágok /vázában/ lepkékkel, é.n.; olaj, vászon, 79x68,8 cm, 78.141.T (MNG)
Ziffer Sándor (1880-1962): Virágcsendélet, 1912; olaj, vászon, 65x80 cm, 4384 (MNG)
Ferenczy Károly (1862-1917): Rózsák kék babával, 1901; olaj, vászon, 39x55 cm, 76.23 (Herman Ottó Múzeum, )
Ferenczy Károly (1862-1917): Georginák/Babarózsák, 1911; olaj, vászon, 54x65 cm, 77.105 (Herman Ottó Múzeum, Miskolc)
Iványi Grünwald Béla (1867-1940): (Nagy) Virágcsendélet, 1935; olaj, vászon, 80x60,5 cm (magántulajdon)
Iványi Grünwald Béla (1867-1940): Virágcsendélet; olaj, fa, 99x75 cm (magántulajdon)
Rudnay Gyula (1878-1957): Virágcsendélet, 1916; olaj, vászon, kartonon, 46x32 cm (magántulajdon)
Benczúr Gyula (1844-1920): Csendélet rózsákkal, 1902; olaj, vászon, 100x70 cm (magántulajdon)
Koszta József (1861-1949): Virágcsendélet; olaj, karton, 31x23,5 cm (magántulajdon)


© Városi Képtár – Deák Gyűjtemény • 8000 Székesfehérvár, Oskola u. 10. – keptar@enternet.hu
magyarenglish