Fejléc
Árnyék
 
Szubsztancia (Szécsi Katalin Zs. festő- és Szarka Tamás keramikusművész )
Elválasztás


A Szent István Király Múzeum és a Székesfehérvári Művészek Társasága tisztelettel meghívja önt, barátait és családját
Szécsi Katalin Zs. festő- és Szarka Tamás keramikusművész
Szubsztancia című kiállítására
a Pelikán Galériába (Székesfehérvár, Kossuth L. u. 15.).

Megnyitja Pataki Gábor művészettörténész,
2018. szeptember 28-án, pénteken 18 órakor.

A megnyitó után 18.30-tól az opolei Camerton férfikórus énekel (karnagy: Maria Przebindowska).

A tárlat megtekinthető november 2-ig. Nyitva keddtől péntekig 10-től 18 óráig. A belépés díjtalan.




Szubsztancia

"Mi is a képek szubsztanciája? A szelíd forma, a kettősség a derűs felszín s a mélyebb tartalom között. A kitalált képi fantáziavilág valóságból épülő torzó, vagy teljesség. Történetek a folytonos kapcsolatteremtésről -- megfeszítve lenni minden és semmi között. Filozofikus érzelmi tájképeket, titkokkal teli történéseket látunk. A titok a kozmosz fekete örvénye, ahol a dolgok vég­te­len­né válnak, s kötődéseink végleg szer­te­fosz­la­nak." -- Szécsi Katalin Zs., 2018




Szécsi Katalin Zs. (Budapest)

Már hatévesen is festőművész akartam lenni, bár nem tudtam róla semmit. A lenolaj szaga viszont úgy hatott rám, mintha csöppnyi életem része volna. Hosszú kitérők után zeneiskola majd szakközép iskola után, megkezdtem felsőfokú tanulmányaimat a Szegedi Tanárképző Főiskolán. A Képzőművészeti Főiskolán/Egyetemen a nyolcvanas években diplomáztam festőszakon, mint tanár és mint művész. Mestereim, Klimó Károly és Gerzson Pál voltak. Szakmai tapasztalataimat elsősorban a XX.századi mesterek életútjának és műveinek tanulmányozásával gyarapítottam, többek között Max Ernst, Kandinszkij, Odilon Redon -- a klasszikus nagymesterek közül Goya és Giotto művészete gondolkodtatott el. Minden alkotó más aspektusból hatott rám, és persze a többi nagy alkotó akit képtelenség volna felsorolni. Az elmúlt tíz év időszakát reprezentáló képanyagból válogattam a jelenlegi tárlathoz. Többször újítottam meg festői formanyelvem az évtizedek folyamán. A bennünk lévő végtelen felfedezése motivál, a vertikális gondolkodás és létérzés. A műveim aktualitásának állandósága a lételméleti témákkal és gondolatokkal való foglalkozás. Az emberi alaphelyzetek törékeny voltának ki­fe­je­zé­se. A poétikus hangnem a mondanivaló sűrítését engedi. Tiz­en­négy éve vagyok utazó-művésztanára a városnak. Örömmel töl­te­nek el azok a dolgok, amit egymásnak adhatunk a min­den­na­pok­ban a fiatalokkal. Ez is alkotás, itt közösen tehetjük...


Szarka Tamás (Sárosd, 1956) keramikusművész

Középiskolás koromban találkoztam a művészettel s az agyaggal. A nyolcvanas évek elején már biztosan tudtam, hogy ez meghatározza életem, és létrehoztam első műhelyem. Mivel fazekasinasnak már túl öregnek tartott a szakma, magamat képeztem sikerek és kudarcok szigorú rendjében. A kecskeméti kerámia stúdióban töltött, komoly szakmai fejlődést jelentő évek után, 32 évesen kezdtem ta­nul­má­nya­i­mat az Iparművészeti Főiskolán. 1996-ban, mes­ter­dip­lo­mám­ban szokatlan anyagtársításokat mutattam be, kiváló értékeléssel. Szeretettel emlékezem életemet formáló mestereimre: Birkás István festőművészre, E. Tóth Ila szobrászművészre, Probsztner János keramikusművészre, Schrammel Imre keramikusművészre, Csekovszky Árpád keramikusművészre, Nagy Márta ke­ra­mi­kus­mű­vész­re.
A mostani kiállításon teljesen új munkákkal jelentkezem, melyekben ezt a formátlan sarat, szubjektív nézőpontból fémes formákba építem. Részben megjelenítik a gőzgépek formai megoldásait, (gyermekkorom élményeit) s remélem általuk felismerhető az emberi kapcsolatokra, mindenkori társadalmi mozgásokra való utalás. A "fémes meg­mun­ká­lás" remek technikai, formai lehetőségeket kínál, ka­rak­te­res felületekkel párosítva. Életem fontos része a 1993-óta tartó művész­ta­ná­ri munka és találkozás a fehérvári és környékbeli fiatalokkal a Tópartiban.




A megnyitószöveg:

Szécsi Katalin és Szarka Tamás kiállítása

Két, karakterében, habitusában látszólag eltérő, egymással feleselő, egymást ellenpontozó anyag került most kiállításra. A látogató bátran élvezheti is eme művészeti pingpongot, a finom, szubtilis gyengédség és a kemény, fémes karakterű kerámiaidomok ütésváltásait.
Legfeljebb a bemutató címén akadhat meg. Szubsztancia? Az anyagi és szellemi világ folyton változó jelenségei mögött található változatlan s változhatatlan lényeg? A szubsztanciának ugyanis nemigen lehetne többes száma, a különböző szubsztanciák megléte a fogalom önnön létezését kérdőjelezné meg.
De akkor most hol, melyik térfélen keressük a sohasem változót? Válasszuk Szécsi Katalin lágyan lebbenő, az érzelmek védő-óvó pólyájába takart, s mégis oly törékeny lényeit? Az opció adott, a művész által gyakorolt, nyíltan felvállalt szubjektivitás amúgy is az alkotás egyik alapprincípiuma. A képeken közelebbről meghatározhatatlan, éteri, s mégis élő, létező, organikus jellegű lényeket láthatunk. Lélegeznek, pulzálnak, plazmatikus mozgásokat végeznek, kunkorodnak, olvadnak. Gyakran szívszorítóan, hiábavalóan magányosak, ha nem, megpróbálnak egymáshoz simulni, röpke kapcsolatokba kerülni.
Mindenestre védekezésre képtelenek. Páncélok, de legalább bőrök-szőrök, hámrétegek helyett legfeljebb vékony hártya borítja védtelen húsukat. Nem a Kállai Ernő-féle "természet mélyvilágának" harcos, iszamós, izzadságban fürdő, a létért és az érvényesülésért engesztelhetetlenül küzdő sejttenyészet-harcosai, hanem a lélek -- mondjuk ki -- a nőművész-lélek "mélyvilágának" szülöttei.
De mindez mintha egy finom szűrőn keresztül érkezne el hozzánk. "A világ így ér véget/ nem bumm-mal, csak nyüszítéssel" -- mondhatnánk T.S. Eliottal, ha ezek a kreatúrák tényleg ágálnának sorsuk ellen. Inkább azonban -- a művész szavaival -- a "szelíd dráma" állapotában leledzenek. Vannak fekete, zord zárványok, vannak riasztó kinövések, pszeudo-kacsacsőrök, anomáliák, de ezeket erőteljesen tompítja, aknátlanalítja a halványkék-rózsaszín-narancs árnyalatokban derengő színvilág.
Az alkotó nem élesíti ki tehát a feszültségeket, de nem is eliminálja azokat. Néha emberszabásúvá, sőt a megfeszített Krisztus rokonává váló lényei megváltásukért, de legalább megértésükért, megértésünkért könyörögnek. Láthatóvá teszik magát az alkotófolyamatot is. A művész töpreng, hezitál, aztán mégiscsak nekilendül egy, a formákat körbefogó vonal, úszni kezd egy párálló színfuvallat. E tekintetben a magyar művészet különös, hiperszenzitív alkotójának, Gedő Ilkának a követője-utódja, aki hosszas mérlegelések, az adott képi helyzet minden pontjára gondosan figyelő tanulmányok után hozta létre lebbenékeny, provizórikusnak tűnő műveit.
Ezzel a mind egyre nekiveselkedő próbálkozásokkal önkéntelenül a művészet egyik alapproblémáját érinti meg. Ahogy Szécsi Katalin fogalmaz: "az azonosulni akarás vágya a létezőkkel" a maga teljességénél fogva elérhetetlen. A matematikusok megoldhatták ugyan Zénón paradoxonát, de a művész-Akhillész sohasem fogja utolérni a teknősbéka-létezőket, a valóság mindig egy lépéssel előtte marad.
De ahogy Akhillész, úgy a művész sem adja fel. A benne gomolygó-torlódó érzelmek színné, vonallá, formává tömörülnek, s élni kezdenek a vásznon és papíron, a bizonytalan, gyöngyházfényű derengésben a csúszó, hajló formák, szabadságra, önállóságra vagy boldog egyesülésre vágyó kreatúrák.
Vagy válasszuk ezzel szemben Szarka Tamás alkatrészeit? A puha, vállaltan feminin formák helyett a kemény, vállaltan maszkulin alkatrészek világát? Szarka Tamás a modern kerámia kifejezetten férfias, az anyag sprődségét, nyers őszinteségét, sérüléseit, hibáit is felmutatni képes vonulatához tartozik. Kedélyesen hasasodó edények, cukrozott agyagbábuk, bugyután mókás domborművek helyett a samott, a mázazatlan, fémsókkal kevert keménycserép valódi képességeit próbálgatják, így Szarka is, mint mesterei, példái, Csekovszky, Schrammel, Probstner, vagy a különböző, egymást látszólag ütő elemeket nyersen őszinte együttesekké összehozó Pázmándy Antal vagy Fekete László. (Ennek kiváló példája a szülőfalujában, Sárosdon felállított 56-os emlékműve is).
Most új sorozatát állítja ki. Rozsdásodónak tűnő könyökcsöveket, durva szegecsekkel ellátott, deformálódott tartályokat, pusztulófélben levő gépek, romos mozdonyok maradványainak tűnő, funkciójukat rég elvesztett szerkezeteket. Petri Györgyöt -- kissé átfogalmazva -- idézve, egy szétszerelt világot, mely vastag por alatt hallgat a meleg padlástérben. Olyan rekvizitumokat, melyekért fiatalon lelkesedni tudott (tudtunk, hiszen körülbelül egyidősek vagyunk), melyek a technika szüntelen fejlődésének, a mechanika fémízű segítségének bizonyítékaiként szolgálták volna a jövőt. Fényesre olajozva ma akár egy sajátos steam-punk galéria darabjai lehetnének, de így, romlottnak látszó állapotukban sem nélkülöznek némi heroizmust. Bár most készültek, mégis erőteljesen utalnak a múltra, repedéseik, görbületeik, rozsdafoltjaik, otromba szegecseik ellenére őrzik az anyag méltóságát, a kétkezi munka elveszőben lévő becsületét, a ma már düledező gyári szerelőcsarnokok olajos levegőjét, de akár a kisvárosi műhelyek, falusi sufnik mindent megjavítani, újrafelhasználni képes furfangjait is.
Szóval: gyengéd, rebbenő líraiság, beteljesülhetetlennek tűnő azonosulás, érzékeny érzelmi akkordok, vagy vaskos anyagiság, sebek és torzulások a matérián? Úgy gondolom, most nem kell döntenünk. A szubsztancia ez esetben maga az alkotás, maga a teremtő képzelet.

Pataki Gábor


Deák Balázs fotói a megnyitóról:


A kiállított művek jegyzéke:

10+32 mű

Szécsi Katalin Zs.: Óda, 2008; vegyes technika; 85x60 cm (92,5x68,5 cm); j.j.l.: Szécsi K
Szécsi Katalin Zs.: Triptichon I., 2007; vegyes technika; 50x40 cm (keretes méret: 57x47 cm); j.b.l.: Szécsi Katalin Zs. 2007
Szécsi Katalin Zs.: Triptichon II., 2007; vegyes technika; 103,5x68,5 cm (107,5x72,5 cm); j.b.l.: SZÉCSI KATALIN ZS.
Szécsi Katalin Zs.: Triptichon III., 2007; vegyes technika; 50x40 cm (keretes méret: 57x47 cm); j.j.l.: Szécsi K Zs./ 2007

Szécsi Katalin Zs.: Teremtmények, 2017; vegyes technika; 141x80 cm; j.j.l.: Szécsi K Zs.
Szécsi Katalin Zs.: Rálátás, 2014; vegyes technika; 70x70 cm; j.j.l.: Szécsi K Zs./ 2014 Szécsi Katalin Zs.: Váratlanul, 2016; vegyes technika; 70x70 cm; j.b.l.: Szécsi K Zs.
Szécsi Katalin Zs.: Igézet, 2014; vegyes technika; 70x50 cm; j.j.l.: Szécsi K Zs./ 2014
Szécsi Katalin Zs.: Igézet II., 2014; vegyes technika; 70x50 cm; j.j.l.: Szécsi K Zs./ 2014
Szécsi Katalin Zs.: A fehér próbálkozásai, 2017; vegyes technika; 50x70 cm; j.j.l.: Szécsi K Zs.
Szécsi Katalin Zs.: Be is fejeződik, 2013; kollázs; 70x50 cm; j.j.l.: Szécsi Katalin Zs.
Szécsi Katalin Zs.: Tükröződés, 2005; kollázs; 57x50 cm (keretes méret: 60x52 cm); j.n.
Szécsi Katalin Zs.: Távozóban, 2015; vegyes technika; 70x70 cm; j.b.l.: Szécsi Katalin Zs./ 2015
Szécsi Katalin Zs.: Átlépők / A halványabbnál is halványabb, 2017; vegyes technika; 110x80 cm; j.b.l.: Szécsi K Zs.
Szécsi Katalin Zs.: Elmerülő formák, 2017; vegyes technika; 110x80 cm; j.j.l.: Szécsi K Zs.
Szécsi Katalin Zs.: Válasz, 2014; vegyes technika; 70x70 cm; j.b.l.: Szécsi K Zs./ 2014

Szarka Tamás: Kitérő, 2018.; fémsóval kezelt/színezett kőagyag; j.: SZT/2018 (pecsét az egyik szegecsen)
Szarka Tamás: Visszatérő, 2018.; fémsóval kezelt/színezett kőagyag; j.: SZT/2018 (pecsét az egyik szegecsen)
Szarka Tamás: Átlátszó, 2018.; fémsóval kezelt/színezett kőagyag; j.: SZT/2018 (pecsét az egyik szegecsen)
Szarka Tamás: Vonzalom, 2018.; fémsóval kezelt/színezett kőagyag; j.: SZT/2018 (pecsét az egyik szegecsen)
Szarka Tamás: Kapcsolat, 2018.; fémsóval kezelt/színezett kőagyag; j.: SZT/2018 (pecsét az egyik szegecsen)

Szécsi Katalin Zs.: Búcsúzás No 1., 2012; egyedi grafika, kréta, szén, akvarell; 332x270 mm (keretes méret: 45x34,5 cm); j.j.l.: Szécsi Katalin Zs. 2012
Szécsi Katalin Zs.: Búcsúzás No 6., 2012; egyedi grafika, kréta, szén, akvarell; 281x193 mm (keretes méret: 45x34,5 cm); j.b.l.: Szécsi K Zs./ 2012
Szécsi Katalin Zs.: Távolban, 2016; vegyes technika; 200x125 mm (40x30 cm; keretes méret: 45x34,5 cm); j.j.l.: Szécsi/ K Zs. 2016

Szécsi Katalin Zs.: Körbejáró idő, 2015; vegyes technika; 97x70 cm; j.j.l.: Szécsi K Zs./ 2015-2016
Szécsi Katalin Zs.: Érkezés, 2009; vegyes technika; 70x70 cm (keretes méret: 74x75,3 cm); j.j.l.: Szécsi Katalin Zs. 09'
Szécsi Katalin Zs.: Szubjektum, 2009; vegyes technika; 70x70 cm (keretes méret: 75x74 cm); j.j.l.: Szécsi Katalin Zs. 2012
Szécsi Katalin Zs.: Álarcosok, 2009; vegyes technika; 90x120 cm; j.b.l.: Szécsi Katalin Zs. 09'
Szécsi Katalin Zs.: Reményzöld, 2016; vegyes technika; 70x70 cm; j.b.l.: Szécsi K Zs./ 2016
Szécsi Katalin Zs.: Árva megtermékenyülés, 2016; vegyes technika; 70x70 cm; j.b.l.: Szécsi K Zs./ 2016
Szécsi Katalin Zs.: Euridiké, 2008; vegyes technika, applikáció; 120x65; j.b.l.: SZÉCSI Katalin Zs./ 2018
Szécsi Katalin Zs.: Összeért minden, 2013; vegyes technika; 41,8x30 cm; j.b.l.: Szécsi Katalin Zs. 2013
Szécsi Katalin Zs.: Sztélé, 2013; vegyes technika; 41,8x30 cm; j.b.l.: Szécsi Katalin Zs. 2013
Szécsi Katalin Zs.: Majd be is fejeződik, 2013; kollázs; 40x30 cm; j.j.l. (pirossal): Szécsi K Zs./ 2013

Szarka Tamás: Nyomástartály 1., 2018.; fémsóval kezelt/színezett kőagyag; j.: SZT/2018 (pecsét az egyik szegecsen)
Szarka Tamás: Nyomástartály 2., 2018.; fémsóval kezelt/színezett kőagyag; j.: SZT/2018 (pecsét az egyik szegecsen)
Szarka Tamás: Nyomástartály 3., 2018.; fémsóval kezelt/színezett kőagyag; j.: SZT/2018 (pecsét az egyik szegecsen)
Szarka Tamás: Nyomástartály 4., 2018.; fémsóval kezelt/színezett kőagyag; j.: SZT/2018 (pecsét az egyik szegecsen)
Szarka Tamás: Nyomástartály 5., 2018.; fémsóval kezelt/színezett kőagyag; j.: SZT/2018 (pecsét az egyik szegecsen)

Szécsi Katalin Zs.: Amit lehetett, 2016; vegyes technika; 56x42 cm (keretes méret: 70x50 cm); j.b.l.: Szécsi K Zs/ 2016
Szécsi Katalin Zs.: Kibontakozás, 2016; vegyes technika; 56x42 cm (keretes méret: 70x50 cm); j.b.l.: Szécsi K Zs/ 2016
Szécsi Katalin Zs.: Ajándék, 2016; vegyes technika; 56x42 cm (keretes méret: 70x50 cm); j.b.l.: Szécsi K Zs/ 2016



Deák Balázs enteriőrjei


Sajtófigyelő:

Pataki Gábor megnyitószövege az ÚM-online-on
Látrányi Viktória: Szubsztancia -- a kép és az anyag találkozása, FehérVár közéleti hetilap, kultúra, 2018.10.11., csüt., 12. o.
A lényeg, nyolcezer, 2018. október 5.
"Újabb páros kiállítást rendezett a Szent István Király Múzeum és a Székesfehérvári Művészek Társasága. A Pelikán Galériában ezúttal Szécsi Katalin Zs. festőművész és Szarka Tamás keramikusművész alkotásai erősítik és ellenpontozzák egymást - egészen november másodikáig."


Bokros Judit: Szécsi- és Szarka-művek kerültek kiállításra a Pelikánban, Szubsztancia, feol.hu, 2018. 09. 30., vas 8.00




AJÁNLÓ

KIÁLLÍTÁSOK

HÍREK

© Városi Képtár – Deák Gyűjtemény • 8000 Székesfehérvár, Oskola u. 10. – deak@deakgyujtemeny.hu
magyarenglish