Fejléc
Árnyék
 
Mednyánszky László
Elválasztás

bibiliográfia

Malonyay D.: Mednyánszky. Bp., 1905;

Schanzer M.: Mednyánszky. Bp., 1935;

Kállai E.: Mednyánszky László. Bp., 1943;

Mednyánszky László Naplója (Szemelvények), (Szerk.: Brestyánszky I.), Bp., 1960;

Sarkantyú M.: Mednyánszky. Bp., 1981;

Aradi N.: Mednyánszky. Bp., 1983;

Markója Cs.: Egy másik Mednyánszky (A Mednyánszky-kutatás új forrásai). Művészettörténeti Értesítő, 49. 2000;

Markója Cs.: Báró Mednyánszky László különös élete és még különösebb művészete. (Előszó a Mednyánszky-olvasókönyvhöz). Enigma, 2000/24-25.;

Markója Cs.: Tájkép csata után. Mednyánszky László és a hadifestészet. Enigma, 2001/28.;

Markója Cs.: "Egy fenséges és egy ijesztő arc közötti távolság". Mednyánszky László rendhagyó művészetéről. Mednyánszky. Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában (kiállítási katalógus), Bp., 2003;

Mednyánszky László feljegyzései 1877-1918. Válogatás a festő kiadatlan naplófeljegyzéseiből. (Szerk.: Bardoly István), Bp., 2003.

 

Bellák Gábor

Mednyánszky László - életrajz
Elválasztás

1864-65 között Thomas Ender, bécsi tájképfestő tanította a nagyőri kastélyban, 1872 őszétől a müncheni akadémia tanulója volt Strähuber osztályában, majd 1873-ban Otto Seitznél. 1874 őszén a párizsi École des Beaux-Arts növendéke Isidore Pilsnél. 1875 tavaszán Barbizonban barátkozott össze Paál Lászlóval, ősztől apja saját műtermet bérelt számára Párizsban. 1876-ban állított ki először a Párizsi Salonban. 1877-ben került először Szolnokra, ahol Deák-Ébner Lajossal, Pettenkoffennel és Tina Blauval ismerkedett meg. A 70-es évek végén sokat időzött Rómában, Firenzében, Nápolyban. 1881-ben Bécsben telepedett le, itt ismerkedett meg a bécsi hangulati impresszionizmus mestereivel, Emil Jakob Schindlerrel, Robert Russ-szal, Wilhelm Bernatzikkal, s itt ismerte meg életre szóló nagy barátját, az egyszerű váci fuvarost, Kurdi Bálintot is. Párizsban rendezte első és egyetlen gyűjteményes kiállítását 1897 tavaszán. 1898-ban Pesten állami Nagy Aranyérmet nyert a Hegyi táj című képével. Ekkoriban ismerkedett meg Wolfner Józseffel, aki vállalta Mednyánszky képeinek értékesítését, anyagilag támogatta festőt. 1903-ban kötött szerződést a Singer és Wolfner céggel képei értékesítéséről. Sokat utazott, elsősorban Pesten és Bécsben lakott, ahol műtermeket tartott fönn. 1906-ban meghalt Kurdi Bálint (Nyuli). Mednyánszky ettől kezdve naplóit a meghalt baráthoz címezte, többször fölkereste Nyuli szüleit, kijárt a váci temetőbe Nyuli sírjához. 1914-ben, sógora közbenjárására sikerült elintéznie, hogy a frontra kerülhessen haditudósítónak, a Budapesti Hírlap és az Új Idők rajzolójaként. 1917 végétől egészségi okokra hivatkozva többször szabadságoltatta magát, többé már nem került ki a frontra. A háború végét Bécsben élte meg, súlyos betegen. A hagyatékával kapcsolatos szerteágazó pereskedések egészen 1924-ig tartottak.

művei
Elválasztás

© Hetedhét Játékmúzeum – Moskovszky és Réber Gyűjtemény • 8000 Székesfehérvár, Oskola u. 2-4. – hetedhetmuzeum@szekesfehervar.hu
magyarenglish