Fejléc
Árnyék
 
Állandó és változó babakultúra (Moskovszky-konferencia)
Elválasztás



2019. október 19-én, szombaton (10-től 17 óráig): Állandó és változó babakultúra játéktörténeti konferencia / Moskovszky-konferencia (előadás) Hetedhét Játékmúzeum




Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Szent István Király Múzeum szeretettel meghívja önt és kedves családját, barátait a Moskovszky Éva tiszteletére rendezett Állandó és változó babakultúra című játéktörténeti konferenciára 2019. október 19-én, szombaton 10 órától a Hetedhét Játékmúzeumba (Székesfehérvár, Hiemer-ház, Oskola u. 2--4.)

10.00 Köszöntők / Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Szent István Király Múzeum és az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közgyűjteményi Főosztályának képviseletében



Program:

Elnök: Dr. Györgyi Erzsébet, a Kiss Áron Magyar Játék Társaság elnöke

10.50 A 60 éves Barbie / Dr. Tészabó Júlia művészettörténész (ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar)
Az, hogy egy konkrét játékszer, egy árucikk, 60 éven át a maga kategóriájában piacvezető tudott maradni, sőt, olyan termékké vált, ami túlnőtt a gyerekszobán, adja a Barbie baba sajátos jelentőségét. Maga a termék, "a Barbie" mindezt sok mindennek köszöneti: a hiánypótló játék-funkciónak, a kiváló minőségnek, a folyamatos termékfejlesztésnek, ami szinte átváltozó-művésszé teszi, de szerepe van ebben a kezdettől belekódolt, és folyamatosan megújuló társadalmi üzeneteknek, amelyek vitára sarkallták a társadalmi kérdésekkel foglakozó kutatókat, művészeket és a mindennapi embereket is.
A baba változó arcai, szerepei, kiegészítői jól tükrözik a folyamatokat, amelyek ezt a tárgyat és befogadását alakították.

11.10 Babám! -- Térben és időben változó gyermekkor / dr. Kolosai Nedda pszichológus (ELTE Tanító- és Óvóképző Kar)
A baba, mint játéktárgy társadalmi, kulturális meghatározottságát kutatási eredmények szerint napjainkban izgalmasan árnyalja a családi környezet gyermekről, gyermekkorról alkotott konstrukciója. A játékiparban kiélezett verseny folyik a gyermekek és a szülők figyelméért: minél csillogóbb, részletgazdagabb, több funkciójú, aktuális, állandóan cserélődő babák közül lehetséges a választás.
A szülők nem értik, miért és hogyan tud unatkozni hálátlan csemetéjük rengeteg, új, legújabb csodababái között... Pszichológiai evidencia, hogy a gyermek számára felhívó, játékba hívó ereje a kevésnek van. A figyelmet hosszabb távon az a baba (játékszer) köti le, amely teret enged a fantáziának, beemeli a véletlent, van személyes aspektusa, egyszerű, állandóságával érzelmi biztonságot teremt a gyermek számára. Az előadás empirikus adatokra alapozva áttekinti a jelen (2014--2019) babázási szokásait gyermekkorban (itt: az élet első 12 évében) Magyarországon, illeszkedve azokhoz az új szociológiai szempontú gyermekkor kutatásokhoz, melyek szociális, társadalmi konstrukcióként értelmezik a gyermekkort.

11.30 A baba és bábu fogalom és funkció alakulása az időben -- a nagyvilágban és hazánkban / Dr. Tömöry Márta színháztörténész
Babák, bábuk sírmellékletként, szerepük a törzsi kultuszokban, a vallásgyakorlatban, illetve az újkorban már profán funkcióban, népszórakoztató, pedagógiai, művészi eszközként, a színházi gyakorlatban.

11.50 A wayang hagyománya Jáva szigetén / Brittig Vera muzeológus (Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum)
Magyar nyelvre a wayang kifejezést rendszerint az árnyjáték, bábjáték szavakkal fordítjuk, holott valójában egy rendkívül összetett, Jáva kultúrtörténetének szerves részét alkotó hagyományra utal. Az eljátszott történetek jelentős része a nagy indiai eposzokból, a Mahábháratából és a Rámájanából ered, de a helyi kultúrával összhangban kerülnek bemutatásra. Budapestre 1931-ben érkezett először nyugat-jávai wayang bábkészlet, Zboray Ernőnek köszönhetően, amelyet ma a Néprajzi Múzeum és a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum őriz. Az előadás a magyarországi készlet kapcsán ismerteti a wayang hagyományának fő jellegzetességeit.

12.10--13.00 Ebédszünet

13.00 Játsszuk azt, hogy...! / Fekete Anetta muzeológus (Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely)
A fantáziajáték leggyakrabban különféle szerepek formájában artikulálódik a gyerekeknél. A fiktív karakterhez mindig társul egy narratíva vagy dramaturgiai játék.
Az előadás a különféle szerepjáték és narratíva típusokat és az ezekhez társuló kellék és játéktárgy használatot tekinti át. A különféle korok szociológiai és nemi szerepekről való gondolkodása vajon hogy mutatkozik meg a gyerekek játékain keresztül.

13.20 Barátnők vagy versenytársak? -- Párizsi luxusbabák a Moskovszky-gyűjteményben / Dr. Nagy Veronika néprajzkutató muzeológus (Hetedhét Játékmúzeum)
Lucie, Jeanette, Babett -- három "egyszerű" hétköznapi tárgy a múltból. Gyermekek számára készült játékbabák, melyek aligha érdeklik a felnőtteket. A létrehozásukon mégis emberek százai dolgoztak valaha: a szobrászoktól a varrónőkön, cipészeken, ékszerészeken keresztül az üzletemberekig számos speciális szakma képviselői. Minden apró alkotóelemük vizsgálatra érdemes, mert segítségükkel beleláthatunk a 19. század második felének rendkívül összetett, szervezett és versenyképes babagyártó iparának világába.

13.40 Keleti baba -- nyugati kuriózum / Hársvölgyi Virág művészettörténész, múzeumpedagógus (Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum)
Több nyugati babagyártó kollekciójának fontos, sokszor kifejezetten ritka típusát képviselik a távol-keleti stílusjegyeket mutató babák. A keleti hangulat elsősorban a viseleteken érhető tetten, míg a komolyabb karakterbabákon az arckifejezéssel is igyekeznek hű vonásokat kölcsönözni a játéknak. A Moskovszky-gyűjteményben egy eredeti kínai és egy japán figura képviseli a távol-keleti babákat, míg a keleties hangulatot megidéző társaiknak több példája is fellelhető.

14.00 Emléktárgyakról -- középpontban a szuvenírbaba / Szojka Emese ny. néprajzkutató (Néprajzi Múzeum)
Az emléktárgy műfaja, jellemzői.
A baba, mint szuvenír tárgy.
A népviseletes babák szerepe a szuvenír termékek között.
Egy időszerű kísérlet példája.

14.20--15.00 Kávészünet

15.00 Blythe -- egy amerikai szépség régen és ma / Sulák-Erdőháti Orsolya óvónő és babagyűjtő
Sokaknak ez a babanév nem mond semmit. Pedig az 1972-ben Amerikában megjelent baba, a maga korában tervezői "hiba" volt. Gyerekeknek készült, akiket inkább megijesztett, mint elkápráztatott újszerűségével. Csak pár évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy a babaművészek és a hobbialkotók felfedezzék maguknak ezt az elképesztően fotogén babát és elkezdődjön mai diadalútja.

15.20 A társadalmi változások és a divat hatása a több mint két évtizedes országos babakészítési versenyek alkotásaira / Keglovich Zita elnök (Magyar Bababarátok Egyesülete)
Az előadás a hazai babakészítők tevékenységét tekinti át. Az 1990-es évek közepén készült egyedi babákon nyomon követhető a szocializmus ízlésvilága, majd a második évezredben elsősorban az anyagok változatosságában a nemzetközi trendek megjelenése figyelhető meg.
Vajon napjaink babakészítő alkotóinak (művészek, szakmunkások, amatőrök) milyen lehetőségei vannak a piaci viszonyok között.

15.40--16.30 Kerekasztal-beszélgetés az európai babakultúra jelenkori perspektíváiról
Moderátor: Dr. Pálfi Sándor tanszékvezető, főiskolai tanár (Debreceni Egyetem -- Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar)
Résztvevők: Dr. Györgyi Erzsébet (Kiss Áron Magyar Játék Társaság), Kalmár Ágnes (Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely), Dr. Kolosai Nedda (ELTE--TÓK), Dr. Nagy Veronika (Hetedhét Játékmúzeum), Dr. Tészabó Júlia (ELTE--PPK)
16.30 Zárszó


A konferencia ingyenes és nyitott, minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Meghívó

Sajtónyilvános rendezvény!




© Hetedhét Játékmúzeum – Moskovszky és Réber Gyűjtemény • 8000 Székesfehérvár, Oskola u. 2-4. – hetedhetmuzeum@szekesfehervar.hu
magyarenglish