Fejléc
Árnyék
 
Lásson a kiállítás mögé -- frissítve (szabad szemmel nem látható érdekességek)
Elválasztás

Lásson a kiállítás "mögé"!
Új sorozatunkban a Moskovszky-gyűjteményben található tárgyakat és érdekességeket osztunk meg önökkel, amelyek szabad szemmel nem láthatóak a kiállításban.


Babaszobák rejtett titkai/ Variálható etetőszék, Hetedhét Játékmúzeum, Székesfehérvár, museum.hu, 2020.04.29.



Az etetőszék kétféle pozícióban használható, felállítva magas asztalhoz tolható. Ez játék változatban és gyermekek számára is kapható volt a századforduló idején.






Kézzel festett, miniatűr porcelántányér (Babaszoba -- rózsafa vitrinnel), Hetedhét Játékmúzeum, Székesfehérvár, http://www.museum.hu/hir/9042/Kezzel_festett_miniatur_porcelantanyer, 2020.05.04.
Alice szobájában a bronzberakásos rózsafa vitrinben számos figyelemre méltó porcelán lapul. Egy miniatűr tányérról a jelzése alapján megállapítható, hogy a franciaországi Sevres város porcelánmanufaktúrájában készült. A gyár a 18. század közepén létesült Párizs környékén és Európa egyik legmárkásabb gyárának tekinthető. Az itt dolgozó formázók, díszítők, festők saját jegyekkel rendelkeztek, és ezeket tüntették fel a tárgyakon. Az R jelzés egy tájképfestőre utal, akinek Robert volt a vezetékneve, de a keresztneve sajnos nem ismert (Robert, J.)

https://www.facebook.com/museum.hu/posts/2923174484437922





Mi rejtőzik a pólya alatt?, Hetedhét Játékmúzeum, museum.hu, 2020.05.10/1.
Ilma baba szobájában lakik a gyűjtemény legrégebbi babája. Csecsemőnek van öltöztetve, de eredetileg nem annak készült. Érdemes pólya nélkül is megnézni. Abban az időszakban készült, amikor még nem készültek porcelánbabák, az 1800-as évek legelején.
A teste bőrből, a végtagjai viaszból vannak. A frizurája Napóleon frizurájára emlékeztet. Ezek drága babák voltak, és kevés készült belőlük. A legtöbbet Angliában készítették, ahol bevándorló olasz viaszszobrászok rakták le a viaszbaba-készítés alapjait. A beültetett üvegszemek feketék és pupilla nélküliek.

A csecsemőnek beöltöztetett baba valójában nem is csecsemő...:





Fiókban lapuló kincsek, Hetedhét Játékmúzeum, 2020.05.12/14.
Kincsek a komódban
Ilyen kincseket őriz egyik földszinti enteriőrünk komódja is.
A francia jellegű, 18. század közepén készült komód fiókjai a kiállításban nincsenek kihúzva, így a látogatók előtt rejtegeti titkait. Alsó fiókját kihúzva láthatjuk, mennyi minden lapul benne. Többek között egy 1 filléres érme, amit medállá alakítottak. A medálon egy női arckép díszeleg. A medál hátoldalán domborított címer, 1893-as évszámmal, valamint egy körirat, melyen a Magyar Királyi Váltó Pénz olvasható. Ez a pénzérme Magyarországon 1893 és 1926 között volt forgalomban. Összesen 8.152.507 db-ot készítettek belőle.









Az íróasztal titkai, 2020.05.13.
XVI. Lajos stílusú íróasztal, bababútor
Esztella szobájában az egyik legtitkosabb tárgy a XVI. Lajos stílusú íróasztal. 1780 és 1820 között készült Franciaországban. Gazdag, nagyon finom vonalú intarzia, valamint lakkozás alatti tusfestés díszíti, de az igazi különlegessége az, hogy egy gomb megnyomására feltárulnak a bútor titkai...





Zsanett, a francia luxus baba, Hetedhét Játékmúzeum, 2020.05.14.
Zsanett és ruházata
A francia luxusbabák egyik kiváló képviselője, Zsanett, "aki" a franciaországi Jumeau babagyárban készült. A tarkóján lévő titkos felirat árulkodik erről.
Zsanett nem fényes felületű mázas porcelánból készült, hanem matt felületű, úgynevezett biszkvitporcelánból, azaz kétszer égetett porcelánból. Teste massza, azaz fa vagy papírpép alapú, adalékokkal kevert anyag. A Jumeau fej jelzése piros bélyegző, rajta a 8-as szám méretet jelez.







Bábozzunk Réberrel!, 2020.05.18.

Réber László grafikusművész megannyi könyvhöz készített fantasztikus rajzokat. Szinte nincs család, ahol ne akadna az ő varázslatos illusztrációival ellátott kiadvány. Janikovszky Éva gyerekeknek, kamaszoknak írt könyvei, vagy a zseniális Lázár Ervin meséi például elképzelhetetlenek Réber szellemes, ötletes illusztrációi nélkül. Sokan rajonganak Gerald Durrell humoros történeteiért, amelyekben különleges utazásairól és a világ különféle tájain begyűjtött egzotikus állatokról írt: ezeket a kalandokat is Réber rajzai teszik feledhetetlenné.
A Réber illusztrációival megjelent meséket el is lehet játszani. Sőt, kifejezetten jó mókának, időtöltésnek ígérkezik, ha a család, vagy csak két testvér felüt egy mesekönyvet, és előadja, elbábozza a kedvenc meséjét a maguk és szüleik szórakoztatására. Rendezzünk hát családi bábelőadást, a figurákhoz pedig merítsünk inspirációt Réber rajzaiból! Az egyik legnépszerűbb Lázár Ervin mese, a Szegény Dzsoni és Árnika például nagyszerűen előadható, hiszen a történet párbeszédes formában bontakozik ki az olvasó előtt. Készíthetünk a meséhez zacskóbábokat úgy, hogy egyszerű papírtasakokra rajzoljuk meg a figurákat. Már az előkészület is kitűnő móka. Ha van kedvünk, türelmünk, a megrajzolt "papírtasak-arcot" kiegészíthetjük színes vagy kiszínezett papírból kivágott, és a tasakhoz ragasztott kalappal, koronával, madárcsőrrel -- attól függően, melyik figurához mire van szükség. Persze kartonlapból kivágott, hurkapálcára ragasztott bábokat is készíthetünk -- kinek, mihez van kedve és eszköze.
Figyeljük meg, hogyan tud néhány egyszerű vonallal karaktert adni a Lázár Ervin figuráknak Réber László, akinek színes, varázsos illusztrációi szándékosan idézik a gyermekrajzok őszinte, tiszta világát! Mi is bátran rajzoljunk hasonlóan kedves, olykor akár bumfordi figurákat! Rajzoljuk le a helyes vándorlegényt, Szegény Dzsonit, akinek semmije sincs ezen a világon, de nincs is szüksége nagy gazdagságra, hiszen szabadon, fütyörészve járhat-kelhet a világban! No és papírra álmodhatjuk Árnikát, a kedves királykisasszonyt is, akinek mosolyától megszelídülnek a farkasok meg a medvék. Megörökíthetjük az apját, az igazságos Östör királyt, aki, ha feldühödik, nem parancsol senkinek semmit, hanem megvárja, amíg a haragja elszáll Haragországba...
A legendás Lázár Ervin mesének van azért gonosz szereplője is: a Százarcú Boszorka. Réber gyakorta él a karikatúra eszközeivel, például a túlzással -- azaz felnagyít bizonyos részleteket, megváltoztatja az arányokat. Az ő Százarcú Boszorkájának éppen ezért óriási, jellegzetesen kampós orra van. A Százarcú hiába akarja, hogy Dzsoni a szolgálatába szegődjön -- a fiúnak a szabadság mindennél fontosabb. A boszi úgy áll bosszút Dzsonin és Árnikán (no meg a királyi udvartartáson), hogy mindenkit kacsává változtat. (Természetesen kacsa-bábokra is szükség lesz.) Az átkot csak a Hétfejű Tündér tudja feloldani, akit hőseink fel akarnak kutatni. Útközben érdekes figurákkal találkoznak.
A humoros, kedves Réber-rajzok inspirációjára elkészíthetjük mi is a mese többi szereplőjét: Ipiapacsot, a fantasztikus gömbérzékkel megáldott rablót; az alacsony, köpcös, szemüveges Rézbányai Győzőt, aki egy virágos rét közepén lakik, és folyton mindenkire megsértődik.
A kedves meséből pedig több tanulság is levonható: a szereplők megtanulják például, hogy hinni kell önmagunkban, és aki nagyon akar valamit, képes véghez vinni -- de azt is, hogy minden rosszban van valami jó...
Ha nincs meg otthon a könyv Szegény Dzsoni és Árnika meséjével, elérhetjük a szöveget az interneten -- a Réber-rajzokat pedig megnézhetjük a Hetedhét Játékmúzeum online kiállításán: a különleges mesefigurák szerepelnek a tárlat hatalmas, színes szőnyegén is. Persze, ugyanígy bábjáték készülhet más, tanulságos és szellemes Lázár Ervin meséből, például Bab Berci történeteiből.
Az idősebbek levehetik a polcról a már említett Gerald Durrell valamelyik könyvét -- a Családom és egyéb állatfajták minden korosztálynak ajánlható, akár fel is olvasható otthon. A történet kedvelőiben már a rajzok is felidézik a korfui kalandokat, no meg az angol család tagjait: a pattanásaival elfoglalt Margótól kezdve az író Larryn és a fegyverekért rajongó Leslie-n át a mamáig, aki folyton a család ellátásáért aggódik. Réber megörökítette a különös korfui figurákat: a rózsabogaras embertől kezdve a sziget földművesein át, a családot segítő görög Spiróig. No és persze a rajzokon láthatjuk a főhős, a szerző Gerald különös állatmániáját, és annak következményeit -- a bogarak, hüllők, madarak okozta riadalmakat... De más kötetekkel is folytathatnánk a sort, hiszen Réber László megannyi hírneves író művét illusztrálta, Örkénytől egészen Vonnegutig. Lapozzuk fel közülük azokat, amelyek az otthoni polcon sorakoznak!
Gábor Gina







A porcelánbabák személyi igazolványa, 2020.05.19.

Egy porcelánbabát nem mindig egyszerű beazonosítani. Szerencsés esetben jelzés segíti a muzeológust, ám ha csak egy szám vagy betű található rajtuk, esetleg el van rejtve a leragasztott paróka alá a felirat, akkor nagyon nehézkes a beazonosítás. A jelzések általában nevek, monogramok, betűkódok, számsorok. Néha a szabadalomjeggyel (DEP) együtt évszám is szerepel a babákon.
Lássuk mit mesél magáról Franciska nevű porcelánbabánk. Tarkóján jól látható a monogram, vagyis a Simon und Halbig babagyár rövidítése. Mellette az öntőminta száma, amely elárulja,hogy ez a típus 1899-ben került bejegyzésre. Szerepel még rajta a Germany és a DEP. felirat, valamint egy méret kód (7 1), amely arra is utal, hogy milyen méretű testhez illeszkedik a fej.







Múltba néző távcsövek, Hetedhét Játékmúzeum, 2020.05.20.

Kiállításunk babaszobáiban számos miniatűr tárgy található. Például apró távcsövek. De ki gondolná, hogy ezek titkokat rejtenek? Most felfedjük Önöknek mit láthatnánk, ha beléjük néznénk.
Az ilyen típusú képnézegető eszközöket Stanhope-nak hívják.
Az egyikben a kisméretű fotók a padovai Szent Antal Bazilikát és annak kegytárgyait ábrázolják, a másikban pedig a dobsinai jégbarlang látható. Itt a fotó alapján datálni is lehet a tárgyat, mert a behelyezett fotó egy 1905-ös színes képeslap fekete-fehér változata, melynek felirata: "Az 1905. évi nyári korcsolyázás képe a dobsinai jégbarlangban."
Az ilyen típusú képnézegető eszközöket Stanhope-nak hívják. A kis távcsöveket szuvenírként árusították egykor.











Mi köze Teddy mackónak Theodor Roosevelt amerikai elnökhöz?, Hetedhét Játékmúzeum, 2020.05.22.
Lássuk a medvét!
A múlt századok leánygyermekei játékbabák gondozásával tanultak bele a rájuk váró anyaszerepbe, míg a fiúk játéklovakkal játszottak katonásdit. A kisfiúknak nem illett babázni. Ám a 20. század az élet minden területén, így a kisgyermekek játszási szokásaiban is változásokat hozott. A játékipar a 20. század elejére megalkotta a "fiúk babáját": Teddyt, a kitömött plüss játékmackót.
Egyetlen célja volt, hogy a gyerekek szeressék. De vajon honnan származik a Teddy mackó? Németország vagy Amerika a szülőföldje? Ez talán a játéktörténet örök rejtélye. Ismerjék meg Önök is!
Minden egy tűpárnával kezdődött...
A történet egyik főszereplője Margarette Steiff. A Steiff játékgyár alapítója 1846-ban született egy németországi kisvárosban, Giengen an der Brenz-ben. Gyermekbénulás következtében tolószékbe kényszerülve töltötte életét, nem sok esélye volt a férjhez menésre. Egy kis varrodát nyitott, melyben kézzel készített holmikat értékesített, majd 1877-ben üzemet szervezett. Mellékesen egy kis játékállatot is készített, egy elefánt tűpárnát maradék filcből, 1880-ban. Az állatfigurának olyan sikere lett, hogy játékként kezdték árusítani. Margarette fiatalabb öccse, Fritz a kiselefántnak kerekeket is kigondolt.
A játékállatokra a 19. század végén nagy kereslet mutatkozott. Az üzem a századfordulóra kinőtte magát, vezetését Margarette Steiff unokaöccsei vették át. Közülük Richard lett a cég első számú tervezője. Iparművészeti Egyetemet végzett és nagy állatbarát volt. 1902-ben sorra járta az állatkerteket, azon törve a fejét, melyik állatot lenne érdemes játék formájában megjeleníteni. Eddig csak négy lábon álló, kerekeken guruló, élethű játékállatokat ismertek. Richard úgy gondolta, olyan figurára volna szükség, mely megjelenésével az emberre hasonlít.
Richard felfedezte, hogy a medve bumfordi alakjával, felegyenesedve alkalmas lenne a fiúk babájának. Elkezdtek hát ilyen mackókat gyártani, ám kezdetben nem akadt rájuk vevő. 1903-ban azonban a lipcsei játékvásáron amerikai kereskedők 3000 darabot vásároltak, majd még egy nagyobb mennyiséget. Ez hozta meg az áttörést, és Németországban népszerűvé vált az ember formájú játékmackó. A Steiff cég rövidesen valamennyi játékállatát piacra dobta ölelhető változatban. Közös ismertető jelük a fülükben található ólomgomb.
Vajon mi a magyarázat a hirtelen jött sikerre, és mi történt eközben a tengerentúlon?
1902-ben határkiigazításra került sor Amerikában két állam között. Az eseményre Theodor Roosevelt elnököt is meghívták, s tiszteletére medvevadászatot rendeztek. Az elnök beceneve már ekkor is Teddy volt. A vadászaton nem akadt medve, csupán egy medvebocs, amit az elnök nem engedett lelőni.
A Washington Post karikaturistája, Clifford Berryman megörökítette a különös végkimenetelű medvevadászatot. A rajz bejárta az államokat és óriási népszerűséget hozott az elnöknek. A karikatúra eljutott egy brooklyni cukorkaboltoshoz, az orosz származású Morris Michtomhoz is, aki egy baba formájú medvét helyezett a boltja kirakatába, melyet a felesége varrt. Michtom levelet írt az elnöknek, és kérte, hogy a medvét Teddy-nek nevezhesse.
Az elnök engedélyt adott, Michtom felesége pedig sorra varrni kezdte a mackókat, hiszen egyre nagyobb igény mutatkozott rá. Teddy, a mackó hamarosan olyan népszerűvé vált, hogy a kis boltból szép lassan üzem lett, mára pedig gyár. Az Ideal Toy Corporation ma a legnagyobb amerikai mackógyártó üzem.
A Teddy mackó sikerének Amerikában nagy lökést adott Roosevelt vadászkalandja, de valószínűleg a játéktörténet örök rejtélye marad, hogy az első plüss játékmackó készítése Steiff, Michtom, vagy más gyártó érdeme. Az viszont tény, hogy a játékpiacon világszerte a Steiff gyártmányok a legértékesebbek és a legsikeresebbek.
Mackó úr beelőzött...
A szeretni való plüss figura (igaz, néhány év késéssel), Magyarországra is eljutott. A Steiff mackók az első világháború idején már jelen voltak a hazai játékkínálatban. Érdekes azonban, hogy Magyarországon a Teddy mackókat népszerűségük ellenére sem nevezték Teddynek. Moskovszky Éva az 1980-as években egy amerikai folyóirat hasábjain fejtette ki, hogy valószínűleg azért, mert megelőzte őket egy másik mackó. De ez nem játékszer volt, hanem mesehős, mackó történetek főszereplője, Sebők Zsigmond tollából. Mackó úr utazásai és egyéb történetek címmel 1893-ban jelent meg először.
A történetekben az ügyetlen és kissé bárdolatlan Mackó úr különböző tapasztalatokat szerez az emberek között, miközben jelleme változik, fejlődik. Később pedig Dörmögő Dömötör néven folytatja tovább kalandjait. A történetekben szereplő képzeletbeli mackók olyan népszerűek voltak, hogy a gyerekek az import Teddy mackókat is szívesebben nevezték el ezekből a könyvekből olyan nevekkel, mint Barnabás, Zebulon vagy Dömötör. A szöveges történetek tehát Magyarországon sokáig pótolták a tárgyi kultuszt. (Csak egy adalék, hogy Mackó úrnak szobra is van Budapesten, a Budai vár tövében.)
Jött a társasjáték és a csoki is...
A külföldről származó Teddy-k az 1910-es évek közepétől rendszeresen felbukkantak a korabeli játék árjegyzékekben, sőt az 1930-as évek közepén már társasjátékot is találunk Teddy utazik címmel. Az 1940-es években Teddy nugáttal jelentkezett a Stühmmer Csokoládégyár.
Hazánkban is készültek Teddy-mackók
Magyarországon is volt mackógyártás, de a második világháborúig csak háziipari keretek között. Moskovszky Éva gyakran emlegette például a budapesti Hoffmann nővéreket (hajadon testvérpár), akik a 20-as és 30-as években nagyon szép plüss állatokat készítettek, köztük mackókat is. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége is készített mackókat a háború előtt, de a játékboltok kínálatában a 20. század első felében szinte kizárólag import játékmackókat találunk.
Az iparszerű mackógyártás Magyarországon az államosítás után kezdődött, de ekkor már nagyon sokféle anyagból (plüss, műanyag, gumi). Az 1951-ben alapított szegedi NÍVÓ Szövetkezetnek a kezdetektől egészen a 70-es évek végéig a játékmackó volt a vezető terméke. A mackógyártás szalagszerűen folyt, minden munkafázist más szakmunkás végzett, kb. 40 dolgozó látta el ezt a tevékenységet. Műszőrmével dolgoztak, a mackókat fagyapottal tömték keményre. A Makói Béke Vegyesipari Ktsz. is gyártott mackókat, a Fővárosi Kézműipari Vállalat pedig Teddynek nevezte a mackóit, de nem csak azokat, mert készített Teddy kutyát, cicát, és babát is.
A Hetedhét Játékmúzeum is őriz néhány mackót...
Magyarországon a mackógyűjtés soha nem öltött olyan nagy méreteket, mint Nyugat-Európában vagy Amerikában. Sem folyóiratok, sem klubok nem alakultak a gyűjtők köré (külföldön igen). A Moskovszky-gyűjtemény legértékesebb mackója egy Steiff mackó, mely 1911-ben készült. Eredeti tulajdonosa Veöresné Abaligeti Zita (1915--1979), pécsi költő- és óvónő. A mackó nevét sajnos nem őrizte meg az emlékezet, és a gyűjteményben sok más ismeretlen eredetű mackóét sem. Nem úgy, mint Cuki, Muki, Zebulon, és Kisdorka nevét, „akik” szintén a gyűjtemény tagjai, és talán már nem csak Moskovszky Éva kedvencei.
dr. Nagy Veronika muzeológus és Molnár Júlia múzeumpedagógus


Theodore Roosevelt - Clifford Berryman politikai karikatúrája a Washington Postban, 1902.



Impozáns minibútor, Hetedhét Játékmúzeum, 2020.05.25.
Ez a 18. század végi lakk kabinetszekrény kiállításunk egyik impozáns mini bútora. Díszítése igazi mestermunka, amit közelebbről is érdemes megvizsgálni. A szekrény fiókjai és írólapja feketére pácolt, lakkozott, virágmotívumokat formázó gyöngyház és réz berakásokkal díszített, melyet fémkarika-fogantyúk tesznek még változatosabbá. Fiókjai azonban a kiállításban zárva vannak, így nem látszik, hogy minden fiók régi virágmintás tapétával bélelt.






AJÁNLÓ

KIÁLLÍTÁSOK

HÍREK

© Hetedhét Játékmúzeum – Moskovszky és Réber Gyűjtemény • 8000 Székesfehérvár, Oskola u. 2-4. – hetedhetmuzeum@szekesfehervar.hu
magyarenglish