Keresztelő Szent János (St. John the Baptist)

leltári szám: ltsz: 89.38.1.
méret: 80x60,5 cm

korszak: 1930-as évek
képzőműv. ág: festészet
műfaj: vallási, mitológiai
technika: olaj
anyag: vászon

A Nyolcak köréből Kernstok festészetében érvényesültek legerőteljesebben az európai művészet klasszikus tradíciói. Modernizmusa nem formabontó törekvéseiből, hanem az antik-reneszánsz hagyományok újraértelmezése nyomán megteremtett formai szintézisből fakadt. 1908-1909 körül megerősödő stíluskísérleteinek egyik legfontosabb tárgya az emberi test. Aktos kompozícióiban újra gondolja a kép elbeszélő elemtől mentes szín- és kompozíciós problémáit. 1908-ban festett Keresztelő Szent Jánosa e sorozat egyik nyitódarabja, ezt követik az Ifjak 1909-ben, majd a ló és ember klasszikus művészeti motívumát felélesztő Lovasok a vízparton 1910-ben. Formailag az emberi test világos konstrukciója, a képi kifejezés nagyvonalú, lényegre törő monumentalitása áll e művek középpontjában. A cselekményről való lemondás azonban nem jelenti a tartalom mellőzését, hiszen az időtlen tájba helyezett ruhátlan emberalak a modernizmus ikonográfiájában a vágyott létideál, az elveszett aranykor szimbólumává vált. Kernstok a háború után sem tért le a megkezdett útról. Az avantgárd formabontó kísérletei nem érintették meg, művészi habitusához közelebb álltak a 20-as évek neoklasszicista törekvései. A tájba helyezett akt továbbra is festészetének vezérmotívuma maradt (Zivatar, 1919; Virradat, 1932). Itt bemutatott kompozíciója az 1908-as Keresztelő Szent János variációja, önparafrázis, amelyben az alkotó nem csak a motívumot, de annak változó jelentéstartalmait, s az azokhoz kapcsolódó magatartásformákat, szellemiséget is újragondolja. A késői változatban kisebb szerepet kap a test tektonikus szerkezete, a formakezelés, a kolorit lágyabb, líraibb. A jelentéstartomány kitágult: Keresztelő Szent János Új Ádámként az újrakezdést szimbolizálja, a forradalmi hit és a háborús kataklizma utáni megnyugvás reményét.

Révész Emese

Irodalom:

Városi Képtár. I. m. 88.;

Horváth B.: Kernstok Károly Ifjak című képéről. In H. B.: Kernstok Károly. Tanulmányok. Bp.,'1997', 39-80.

Reprodukálva:

N. n. [Lóska L.]: Bortnyik Sándor: A festő. In Városi Képtár. I. m. 89.