Ébresztés (Wakening)

leltári szám: 94.97.1.
méret: 409 x 500 mm

korszak: 1920-as évek
képzőműv. ág: egyedi grafika
műfaj: életkép
technika: akvarell
anyag: papír

Ferenczy Noémi Ébresztés című gobelinje először 1926-ban, a Kolozsvári őjságíró Klubban rendezett kiállításon került a közönség elé. A következő évben a bécsi Museum für Kunst und Industrie nemzetközi tárlatán is feltűnt, ahol ezzel a művel Ferenczy Noémi egyedül képviselte a szövött kárpit műfaját. A kész gobelin mellett ott sorakoztak az alkotó munka egyes fázisait reprezentáló ceruzarajzok, akvarellek és tempera kartonok is. Elképzelhető, hogy a Deák Gyűjteményben található előkészítő vázlat is a kiállított képek között volt. Ez az alkotás néhány vonásában különbözik a végleges, leszőtt kárpit kompozíciójától. Míg az egymásba fűzött küllős kerekekből összeálló bordűr és a háttér stilizált növényi mustrája csaknem azonos, a fűcsomókkal tagolt zöld pázsit helyett az akvarellen a kék ruhás nőalak barna földön fekszik, valamint az őt ébresztő figura beállítása is némileg eltérő. A megformálás formai karaktere azonban magán viseli Ferenczy kész kárpitjának minden jellegzetes vonását. Az egyszerű színskálájú, tömbszerűen megfogalmazott alakokból felépülő kompozíció elveti a festészet illuzionizmusát, egyszerűségével, stilizáltságával mesterkéletlen monumentalitásra törekszik. Formanyelvének időtlenséget sugárzó letisztultságához szervesen illeszkedik az ábrázolt jelenet áhítatos csendje. A természeti környezetbe helyezett alvó emberi figura többször visszatérő téma Ferenczy életművében. Ez a motívum az antik bukolikus irodalomtól kezdve a gondtalanság, a nyugodt, vidéki élet, az árkádiai idill szimbóluma volt. Ferenczy jelkép tömörségű ábrázolása azonban elvet minden irodalmi utalást: önmagába zártan, minden sallangtól megtisztítva sugározza a béke és háborítatlan nyugalom harmóniáját.

Molnos Péter